12. fejezet

Sziasztok!

Nos végre megszületett! Igen még ma! Tudom, hogy mondtam, hogy ekkor és ekkor hozom, de hát nem volt   ihletem és nem tudtam miről írni. A vége is olyan erőltetett lett, de ki, hogy érzi. Holnap folytatom a kövi részt, ha tudom.Remélem tetszik és köszönöm, hogy ennyit vártatok. Blogzaklatóm  neked is köszönöm.
Előző résznél nagyon le voltam törve, hogy kaptam 2 szar pipát. Bevallom megfordult a fejemben, hogy abbahagyom az egészet.De aztán mégis sikerült összehoznom valamit. Fejezetben található +18 is :P :D hibákért bocsi :P

 12. A sziklás

Reggel arra lettem figyelmes, hogy Masen a nyakam csókolgatja. A fülem mögé csókol mire felsóhajtok. Lelököm magamról és kiszállok az ágyból. Magam köré tekerem az egyik lepedőt és beletúrok a hajamba. Két kar kulcsolódik körém.

-          Észveszejtő vagy így – suttogja a fülembe Masen.

-          Megkaptad amit akartál. Most hagyj békén – morgom és ellököm magamtól.

-          Nem Bella! – kap a kezem után.

Szorosan magához húz és megfogja a fejem. A szemeiben eszement tűz lobban fel. Mondom, hogy őrültekkel vagyok összezárva!

-          Nem foglak addig békén hagyni amíg teljesen nem én uralom a tested és az elméd is. Azt akarom, hogy mindig rám gondolj, hogy vágyódj rám! – morogja. 

-          Azt lesheted Masen! – morogok én is.

-          Hidd el, hogy állandóan rám fogsz gondolni! Még akkor is ha nem akarod! – nyomja magát közelebb.

Halkan felnyögtem és nagy nehezen eltoltam magamtól. Gyorsan lezuhanyzom és felöltözöm. Elmegyek vadászni. Legalább kitisztul a fejem és nem csak rajta kattog az agyam ahelyett, hogy Rayenen kéne kattogjon. Este volt mire visszaértem. Masen már nagyban készülődött. Ledobtam magam a kanapéra és figyeltem. 

-          Hová, hová? – kérdezem bunkón.

-          Bulizni szépségem! – mondja miközben a hajával babrál. 

-          Oh, te olyat is szoktál? – horkanok fel gúnyosan.

-          Háth tudod, eléggé unalmas vagy. Semmi újat nem tudsz mutatni drágám! – mondja hisztisen.

-          Hm, ha unalmas vagyok miért kellek neked ennyire? – kérdezem és majdnem felröhögök.

-          Hm, jó kérdés Isabella. Jó kérdés! – fordul felém.

Amikor meglátom nagyot nyelek. Igyekszem nem bámulni. Egy szürke izompóló, egy fekete farmer, meg egy bőrkabát van rajta. Gyorsan elkapom róla a tekintetem. Még a végén igaza lesz. Azt pedig nem fogom hagyni. Felpattanok a helyemről és felfelé igyekszem. Bemegyek a szobámba és idegesen ledobom magam az ágyra. Francba! Nem cseréltem huzatot. Még érezni a szagunkat. Csiga lassan felkeltem és áthuzatoltam. Betettem a szennyesbe az ágyneműket. Lehet, hogy betegesnek tűnök, de még beleszagoltam. Újból lepergett a szemem előtt a tegnap este. Minden egyes kis perce. Ahogy a nyakam szívta, ahogy a bőrömet simogatta. *Ah, nem! Bella légy észnél!* Ha már az eszembe beleférkőzött akkor a testemet ne uralja. Miért van neki mindig igaza? Az eszem uralja, a vágyaimat is. Mi jön még ez után? Én is őrült leszek? Amikor visszamentem a szobámba ott volt. az ajtófélfának támaszkodott és engem vizslatott a szemeivel.

-          Nem bulizni indultál? – kérdezem meglepődve.

-          Jó újra látni téged Bella! – mondja Edward.

Ah, franc essen beléjük! Hogyan tudják ezek megkülönböztetni egymást? Egyszer még az önelégült bátyót látom, másodszor a rendes öcsikét. Megőrülök! Lefagyok a szoba közepén és csak nézek rá. Beljebb sétál és behúzza maga után az ajtót. Egyre közelebb jön felém. Mintha csak őt látnám. A hátam mögé áll és belecsókol a nyakamba. Felnyögök és elborul az elmém. Nekilököm a falnak és rátapadok az ajkaira. A keze a derekamon pihen. Közel nyomom magam hozzá. Nem reagál rá semmit. Perverz énem csalódottan esik össze. Elhúzódok tőle és kitisztul a fejem.

-          Jobb ha most elmész! Játszadoztok velem mind a ketten! Én meg vagyok olyan hülye, hogy engedek! – motyogom magam elé.

-          Bella én csak beszélgetni jöttem, de letámadtál – mondja védekezően.

-          Sajnálom! – nézek rá.

-          Semmi baj! Rayen és a többiek? – kérdezi.

-          Lana szüleinél. Hétvégén érkeznek – mondom.

Megrázom a fejem, hogy kicsit kitisztuljon. Az előbb. Mintha ő lett volna. Miért csókolta meg a nyakam, ha nem akar semmit sem? Kezdek megőrülni. Bemenekülök a zuhanyzóba és megsikálom magam. Felveszek egy tűzvörös, csipkés ruhát és utána megyek. Végigjárok minden discot. Mindenhol megiszok egy pohár vodkát. Az utolsó discoban találom meg. Egy vörös hajú nővel táncol. Leülök a pulthoz. Kikérek egy koktélt és megfordulok. Pont rálátás nyílik a nőre. Legszívesebben megölném! Hogy mer hozzá érni? Még hagyja is, hogy így tapogassa? Mindenki előtt? A vörös kis ribanc, mert hát az nagyon is élvezi. Egy fekete testhez simuló ruha van rajta. Az ajkai vérvörös rúzzsal kihúzva, a szemein füstös smink virít. Beállítható az útszéliek közé. Kb. olyan huszonötnek néz ki, ha nem kevesebbnek. Masen nincs ízlésed! Gúnyosan vigyorgok a párosra. Valaki lehuppan mellém.

-          Szia szépség! – köszön egy szakadt drogos fickó.

-          Húzz el! – morgok rá hangosan.

-          Milyen kis vad vagy! Fújni is tudsz? - kúszik hozzám közelebb.

-          Ha élni akarsz eltakarodsz innen! – nézek rá lángoló tekintettel.

-          Segítsek rajtad? Olyan kis dühös vagy! Tudod a szex oldja a feszültséget. Benne vagy? – ér hozzá a combomhoz.

-          Vedd le rólam kezed vagy helyben kitépem a szíved! – suttogom bele a fülébe.

A pasi megrémül és elindul. A páros a vécé felé igyekszik. Felkelek a pulttól és követem őket. Eltűnnek egy ajtó mögött. Gondolom nem sakkozni mentek! Megállok és hallgatózni kezdek. Féktelen düh és gyilkolási vágy kap el. Ha nem fogom vissza magam fél peren belül megölök mindenkit aki itt kóricál. Így inkább fogom magam és hazaszáguldozom. Bevetem magam az erdőbe és összeütközöm egy hatalmas nagy farkassal. Az ütközés következtében egy fának csapódok. Érzem ahogy a lábamtól fogva finoman felemel. Gyorsan felállok és nézek rá. Olyan három méter magas, rézbundájú farkas, nagy barna szemekkel. Mi ez a bűz? Mindegy. Csak állunk és nézzük egymást. Még mindig dühös vagyok. Viszont nem mozdulok el a helyemről. Azt láttam egy természet filmben, hogy ha végig az állat szemébe nézel erősnek mutatkozol előtte. Én valósággal belebambultam a szemébe. Hírtelen mozdult és eltűnt a fák között. Elindultam volna, de nem akartam, hogy megtámadjon. Hallgatóztam és figyeltem. Vártam, hogy újra előtűnik-e. Zörgést hallottam a bokorból. Felkészültem és kijött elém egy indián srác.

-          Mi keresnivalója egy vámpírnak a földünkön? Talán meghalni jöttél? – kérdezi mogorván.

-          Ha megakartam volna támadni már rég megtettem volna! – mondom.

-          Ez igaz! Új vagy? – kérdezi miközben végigmér. 

-          Pár hónapja költöztem ide. Még nem igen ismerem környéket. Rayen nem mutatta meg ezt a helyet – mondom.

-          Reneesme mesélt rólad! Isabella ugye? – kérdezi.

Bólintok és kezdek feloldódni. Hírtelen megnyugszom. Szóval átléptem valamiféle határt.

-          Benned kit tisztelhetek? – kérdezek vissza.

-          Jay Black! Vérszopókám! – mosolyog rám.

-          Ö… hülye kérdés, de te voltál az előbb itt igaz? – kérdezem.

-          Elég hülye kérdés és igen. Valószínű eléggé furcsának fog tűnni, de a mi fajtánk nem szokott veletek barátkozni. De én… vagyis nagyapám szereti a Reneesmet– mondja.

-          Várj mi? Ez nekem túl gyors! Mi az, hogy a ti fajtátok? Mi van Nessivel meg a nagyapáddal? – képedek el.

-          Szóval nem tudsz semmit? Átváltoztattak, de még fel sem világosítottak! Hány éves vagy? – kérdezi mérgesen.

-          Tizenhét. Igazából fél éves – mondom.

-          Gyere velem. Elmagyarázok neked pár dolgot. Addig ezt hoznád? – nyújt felém egy táskát.

Kérdőn nézek rá mire kinyitja és meglátom benne a ruháit. Elveszem tőle mire farkas alakba változik. Elindul, én meg követem. Megáll egy sziklás részen. Átváltozik vissza ember formájába. Meztelenül áll előttem és csak bámulok rá. Hogy tud egy akkora állat elférni egy ekkora testben?

-          Khm, megkaphatnám a táskám? – néz rám zavartan.

-          Ja…. Persze – adom neki oda.

Elveszi tőlem és felöltözik. Végig nézem ahogy felhúzkodja magára ruhákat. Perverz lennék? Hát… talán! Leteszi a táskáját és felém fordul.

-          Szóval, hol is kezdjem? – néz rám kérdőn.

-          Ö… elejéről? – kérdezem félénken.

-          Hosszú történet lesz. Nagyjából elmesélem – mondja.

-          Jó – bólintok.

-          Szóval nagyapám Jacob Black. Jake szerelmes Reneesmebe. Én nem a közös fiuk vagyunk nyugodj meg! Nagyapám már feleségül vette Rosalinda nagyanyám amikor megismerte őt. Viszont Rosa nagyanyám terhes lett apámmal. Nem akart két ember közt őrlődni. Maradnia kellett apám és nagyanyám mellett. Aztán apám is megismert valakit. Innentől meg gondolom tudod mi, hogy megy. Lényegében az van, hogy nagyapám még mindig szerelmes Nessibe és lemondott a farkas éveiről. Már öregszik és haldoklik is. Egyéb kérdés ezzel kapcsolatban? – kérdez.

Hát ezt nekem fel kell dolgoznom. Annyi információ, hogy nem tudom hová elraktározni. Nessi nem is mesélte. Mit nem tudok még? Talán jobb lesz nem is tudnom! Hírtelen kiszökik belőlem ami eddig is bökte a csőröm.

-          Hogyan tud egy ekkora farkas megbújni benned? – szalad ki a számon.

-          Könnyen. Viszont uralkodnom kell magamon. Ha hamar felidegesítenek átváltozom és ellepi a köd az agyam. Akárkit bánthatok – mondja és a vizet kezdi nézni.

-          Értem. Bántottál már valakit? – kérdezem kíváncsiságból.

-          Még nem. Remélem nem kerül rá sor – mosolyog rám.

-          Ö… ez nekem túl sok. Ha nem haragszol én… visszamennék. Ugyanis tombolt bennem a düh és a gyilkolási ösztön. Nyugi nem megölni megyek valakit! Vagyis lehet. Egy vámpírt! Méghozzá Masent! – morgom magam elé a nevét.

-          Masen? Cullenékről beszélsz? – fogja meg a karom.

-          Igen arról a baromról! Netán ismered? – nézek rá. 

-          Átváltoztatta a barátnőmet! Utána meg megölte, mert pofon vágta! Évek óta keresem már. Meg fogom ölni! – szorítja meg a karom.

-          Hé! Ne engem először is! Én megütöttem nem is egyszer és büszke vagyok magamra! – vigyorgok rá.

-          Vigyázz vele Bella! Agresszív egy személyiség. Hiába vagy erősebb nála megtud ölni! – engedi el a karom.

-          Engem nem fog! Azt garantálom! – nézek bele a szemeibe.

Felfedezem bennük a féltést és a szerelmet. Ó, ne! Az tény, hogy őrülten helyes srác. Még csak nem is olyan sápadt bőrű, mint az átlag indiánok. Sőt majdnem olyan fehér, mint én voltam emberkoromban vegyítve egy kis barna bőrszínnel. Olyan kreol bőrű. A szemei barnák, a haja rézbarna. Csodálatos összképet mutat. *Bella nem lehetsz szerelmes! Óvakodj tőle! No meg farkas! Az ég szerelmére! Bella hová tetted a szemed?* Kiabál rám a józan eszem. Háttal állok neki és úgy beszélek hozzá. 

-          Nos… Izé… Én megyek – dadogok.

-          Ne menj még! Kérlek! – fogja meg a kezem.

-          Miért? – fordulok vissza.

-          Mert beléd vésődtem abban a pillanatban, hogy megláttalak! – mondja és közelebb lép hozzám.

-          Hogy mit csináltál? – nézek rá értetlenül.

-          A bevésődés nálunk farkasoknál egy életre szól. Elég csak az illető szemébe nézned és tudod, hogy ő kell neked egész életedben. Akibe beleszeret egy farkas annak a családját örökre védeni fogjuk. Én beléd vésődtem. Azt hittem, hogy Lívia az igazi nekem, de mégsem, mert te vagy! – fogja meg a derekam.

Már épp válaszolni akarok amikor valaki megteszi helyettem. Az a valaki Masen. Mellénk sétál és látom, hogy a szeme vörös. Ivott. Méghozzá embervért. Egy szép kis vita közepébe fogok belecsöppenni.

-          Szép monológ volt, de most vedd le róla a kezed koszos korcs! – morog rá.

-          Újra találkozunk Masen? – áll elém.

-          Hm, mennyi ideje is volt? – kérdezi gúnyosan.

-          Száz éve pontosan. Megölted a barátnőmet! Meg kéne, hogy öljelek! – feszítette ökölbe a kezét.

-          Ugyan már Jay! A hűtlen barátnőd akart engem! Nem ellenkezett az ellen, hogy átváltoztassam. Most pedig vedd le a koszos kezed róla! – nézett rám.

-          Masen ehhez semmi közöd! – lépek előre.

Masen egyre dühösebb lesz. Ha kell idehívom a fél falkát. Jay megfogja a kezem és magához húz. Megfordít és megcsókol. Hosszasan és mélyen, mintha az élete múlna rajta. Aztán elenged és átváltozik. Elkezdenek harcolni. Először úgy tűnik, mintha Jay lenne nyerési esélyben, de mégsem. Hírtelen vagy hét farkas tűnik fel mindkét oldalamon.

-          Masen elég! – kiabálok rá.

Nem hallgatnak rám. Nem akarom, hogy meghalljon valaki. Közéjük vetem magam mire megállnak.

-          Te hagyj engem békén örökre! Te meg… menj a falkádhoz! Majd még beszélünk! – morgok rájuk.

Jay rám néz a nagy szemeivel és elkullog a többiekhez. Masen meg önelégülten vigyorog rám. Na most jött el idő, hogy cselekedjek. Amikor a farkasok elvonultak nekiestem. A földre rántottam. Csak nevetett rajtam. Aztán a hátamra fordított és felhúzta a szoknyám. Megcsókolt és én visszacsókoltam. Elővett a zsebéből egy kis kést és felvágta a ruhám. Ezért kapni fogsz! A kedvenc szoknyám!

-          Most már kést is hordasz magaddal? – kérdezem bunkón.

-          Elképesztő voltál a bárpultnál. Azt hiszed nem láttalak? Úgy kiterpesztetted magad, mint egy útszéli. Kedvem lett volna a pultnál levágni rólad ezt a csinos darabot – húzza végig a kést a bőrömön.

Letépkedi magáról a ruháit és felhúzza a lábam. A késsel levágja a fehérneműm és meztelenül fekszem alatta. Leveszi magáról a boxerét és végigcsókolja a testem minden négyzetcentijét. A nyakamra tapad miközben erősen belém csusszan. Felnyögök és hátrafeszül a fejem. Összekulcsolja az ujjainkat és erősen mozog bennem. A vágy ellepi az agyam és nem tudok gondolkodni. Sokkal erősebben mozog bennem, mint ahogy szokott. Viszont piszkosul élvezem. Nemrég megakartam ölni most meg élvezem, hogy bennem van. kitudja mi bajom van! Talán tényleg őrült vagyok, sőt biztos! Miután leáll kihúzódik belőlem és újra tövig elmerül bennem. Egy párszor elismétli ezt és én mindvégig felnyögök. Szenvedek alatta és égek a vágytól. Irtó lassú tempóra kapcsol. Felsikoltok az élvezettől. A hátam ívbe feszül sokadjára és elélvezek. Elengedi a kezem és a hátára fordul magával rántva engem is.

-          Remélem felfogtad már, hogy az enyém vagy! Bella náladnál jobban nem akartam még senkit sem! Szeretlek téged érted? Senkinek nem akarlak odaadni! – mondja.

-          Tudod mennyire bosszantott az a vörös ribanc? Megakartam ölni utána téged is! – ülök fel.

-          Édes kicsikém! Arra még várhatsz! – dönt a hátamra.

Csókolózni kezdünk. A nyelve utat tör a számba és összefonódik az enyémmel. Újból belém csusszan és hagyja, hogy irányítsam. Mozgatni kezdem a csípőm először lassan majd gyorsan. Megtámaszkodik a derekam mellett és a szememet nézi. Aztán besegít a csípőjével és egyszerre mozgunk. Ki hitte volna, hogy idáig jutunk? Végül mégis elérte amit akart. Már irányítja a testem, az agyam és a vágyaim is. teljesen az övé vagyok. Csak mi lesz ezek után? Szerelmes belém egy farkas, elvagyok jegyezve, egy őrült a szeretőm, sőt  én is megőrültem! Azt gondoltam sohasem találkozom vele! Most mégis alatta fekszem és élvezem az egészet. Piszkosul élvezem. Ha valaki nekem azt mondta volna, hogy választhatok a normális és a bűnös élet között, kiröhögtem volna! Lassan elszakadtunk egymástól. Ő felöltözött míg én előtte álldogáltam szinte semmiben. Éppen az ingjét gombolgatta amikor felköhintettem.

-          Khm! -  nézek rá.

-          Oh… Nekem így is jó leszel! – vigyorog rám perverzen.

-          Masen! – pirítok rá!

-          Jó. Vedd fel az ingem! – mosolyog rám.

Modelleket megszégyenítő módon veszi le az ingjét. Nyelek egy nagyot és elveszem tőle. Lassan gombolok be minden gombot. Egyszer csak egy kar kulcsolódik a derekam köré és egy száj a nyakamra.

-          Ha sokáig szórakozol, nem megyünk vissza még holnap reggel sem – suttogja a nyakamba.

-          Kár pedig maradnék még – incselkedem.

Egyik kezét levezeti a ing széléhez. Finoman felhúzza és megfogja a másik ujjaival. Finoman a nőiességemhez nyúl és simogatni kezd. Felnyögök és megkapaszkodom a kezében. Kicsit széttárja a lábam és egyik ujját belém csúsztatja.

-          Hm, nedves vagy! – suttog a fülembe.

-          Masen! Ezt otthon is… - nyögök fel.

-          O… otthon sokkal százszor jobb lesz – mondja és megnyalja a fülcimpám.

Amikor hazamegyünk beállunk a zuhany alá. Lemossuk magunkról a koszt. Éppen szállok ki a zuhany alól amikor meghallok egy ajtócsapódást és egy ismerős hangot….