1D 3. fejezet

Sziasztok!

Köszönöm az egy pipát és az egy komit is. Jó tudni, hogy valaki olvassa és ír is hozzá valamit.
Ez a rész is +18. Szóval készüljetek fel :P :))
Jó olvasást! Hibákért sorry
xoxo Monrue :)

3. Most akkor mi van?

Szerelem. Egy csodálatos dolog melyből később házasság születik. A kérdés az, hogy tudom mi e szerelem? Igen tudom. A szerelem az amikor, ha vele vagy megszűnik minden és mindenki létezni. Teljesen más világba kerülsz és boldog vagy. Ha megkérdeznék tőlem újra, hogy tudom, mi a szerelem akkor az mondanám: - A szerelem egy olyan dolog mely életerőt ad és kegyetlenül tör össze. Mert hát igazából senki sem tudja mit jelent az, hogy szerelem. Egyszerűen egy új és ismeretlen érzés.  Vannak hamis szerelemek, mint az amilyen az enyém is volt Mikeal. De az igaz szerelem borzongató az elejétől a végéig. Olyan, amit egyik fél sem mer kezdeményezni, mert félnek a rettenetes fájdalomtól. Lehetséges, hogy azért nem tudunk igazán szeretni, mert arra vágyunk, hogy minket szeressenek? Beérjük a másik puszta jelenlétével és azzal is, hogy adhatsz neki egy csókot vagy foghatod a kezét. Választás elé állsz. Melyiket is szeresd jobban? Szerelem? Szeretet? Van különbség a kettő között? Ha van, valaki magyarázza már el nekem! Én ugyanúgy tudok szeretni azt hiszem. Most ott tartok, hogy fogalmam sincs mit csináljak. Most mégis mi hajthatja az eszem és a szívem, hogy a titokzatos felé hajt? Tényleg bolond vagyok vagy csak egyszerűen szerelmes? Felnevettem a buta ötleten. Amíg gondolkoztam majdnem elkéstem az óráról. Amikor beléptem a terembe mindenki sutyorogni kezdett rólam. Szuper napom lesz! Ahogy mentem felfelé mindenféle jelzővel illettek. Ribanc, lotyó, kurva, útszéli és egyebek. Elengedtem a fülem mellett és mentem tovább. Megnéztem a felső sorokat és ott láttam a srácokat. Jellemző, hogy mindig legfelülre ülnek ahonnan nem hallani semmit sem. Zayn és Katlin a legszélén ültek. Zayn egy pillanatra nézett csak rám. Lemondóan megráztam a fejem és leültem eléjük. Egész órán jegyzeteltem és raktároztam az anyagot. A nap végére hullafáradtnak éreztem magam. Épp mentem az ebédlő felé amikor Cam utolért.

-          Mira állj már meg! – szólt rám.

-          Szia. Valami baj van? – kérdezem unottan.

-          Egészen idáig kiabáltam neked. Hol jársz már megint gondolatban? – ró meg.

-          Ö… elgondolkoztam. Miért baj? – bunkózok.

-          Már megint sírtál? – mondja számon kérően.

-          Mi közöd van neked ahhoz? Nem vagy az apám! Ő elment és kész. Nekem nem hiányzik! – mordulok rá és elindulok.

Tiszta vicc az életem. Ezért akartam meghalni. Semmire se lenne gondom. Senki hülye, lenéző, sutyorgó, kibeszélő, undokoskodó képét nem kéne nézegetnem. Nekem nem hiányozna senki. Senki az égvilágon. Ahogy beléptem az ebédlőbe megint csak megnéztek. Vettem kaját és leültem az asztalunkhoz. Egész végig magam elé néztem. Nem lehetek depressziós. Nem szabad! Boldognak kell lennem. Megint járjak dilidokihoz? Ahogy Zaynre néztem a tegnap esti történtek még mindig ott motoszkáltak a fejemben. Elment a kedvem az evéstől. Lettem a félig megevett szendót a tálcámra és felálltam. Kivittem és a koleszba mentem. Amikor a szobámhoz értem Zayn már ott várt rám. Mintha itt se lenne! Kinyitom az ajtót és még csak hozzá sem szólok. Épp csuknám be, de nem engedi. Megfogja és bejön. Ledobálom a cuccom és elkezdek lefelé vetkőzni. Épp a kabátom veszem le amikor Zayn mögém áll. Érzem a nyakamon ahogy kifújja a levegőt.

-          Legalább ne nézz levegőnek! – morogja a fülembe.

-          Ja okés. Csak gondolkodtam – magyarázom.

-          Aha! Higgyem is el mi? Mi van veled? – kérdezi. 

-          Mi lenne? Eléggé szar napom volt tegnap. Először te aztán Lou! – morgok.

-          Mit mondott? Bántott? – kérdezősködik.

-          Nem. Miért védesz annyira tőle? – kérdezem kíváncsian.

-          Mert Lou veszélyes! – mondja halkan.

-          Mért te nem vagy az? – kérdezem megfordulva.

Ahogy felnézek rá meglátom a szép barna szemeiben a féltést és a vágyakozást. Nem mond semmit. A keze a derekamra vándorol és egyre közelebb jön hozzám. A másik keze az arcom simogatja.

-          Sírtál? Miattam igaz? – kérdezi gyengéden.

-          Nem! Nem miattad! – mondom röviden.

-          Ha nem is miattam szerepem azért volt benne – mondja.

-          Mit akarsz Zayn? Miért jöttél ide? – kérdezem tőle. 

-          Tudni akartam, hogy jól vagy e – mondja a szememet vizsgálva.

-          Jól vagyok! Most elmennél? Louis megint kombinálni kezd! – mondom bunkón.

-          Nem izgat túlságosan. Amíg hozzád nem ér addig nem! Csak egyszer lássam meg, hogy megüt téged vagy valami… Akkor én… - nem fejezi be a mondatot.

-          Nem félek tőle! – vágom rá gyorsan.

-          Bátor vagy tudom! – mosolyodik el.

-          Te most rajtam vigyorogsz? – kérdezem tetet sértődöttséggel a hangomban.

-          Olyan aranyos vagy amikor hencegni akarsz – bókol.

-          Háth, köszi. Most viszont aludni szeretnék. Elmennél? – váltok át bunkóba.

-          Csak egyszer érteném meg miért bukózol folyamatosan? – akad ki.

-          Nem fogok magyarázkodni. Főleg nem neked – megyek el előle.

-          Bonyolult egy nőszemély vagy! – morogja. 

Elkapja a derekam és visszaránt magához. A fenekemnél fogva felemel, megfordul és a kanapéra ül. Engem meg lehúz magához. Kibontja a nadrágját majd az enyémet is sietősen és magára húz. Elkapja a fejem és megcsókol. Most meg mi a fene van? Túlságosan kanos? Belém nyomul és mozogni kezd gyorsan. A szájába nyögve élvezek el. Beletúrok a hajába és összekócolom. A hajára allergiás. Ha valaki hozzányúl ölni tudna érte. Még ha Katlin nyúl hozzá akkor is. Érdekes, hogy ha én túrom össze a haját nem zavarja. Felállunk és megfogja a lábaim majd mozgatni kezd magán. Aztán nekinyom a szekrénynek és a nyakam kezdi el csókolgatni.

-          A kedvenc részem – mondja halkan.

Megkapaszkodok a vállaiban és hagyom, hogy mozgasson. Amikor elmegy bennem a nyakamat szívva élvez el. Még érzem a belőle áradó lüktetést. Zayn mindent szexel rendez el? Kicsit fura megoldás. Kihúzódik belőlem majd visszahúzza a nadrágját és az enyémet is. A szemembe nézve nyúl a nadrágomért. Felhúzza a csípőmre és végigsimít a combomon. Utána felhúzza a sliccet és begombolja.

-          Nem kellett volna kiszívnom a nyakad. Még jobban pletykálnak rólad! – rázza meg a fejét.

-          Nem tud különösen érdekelni. Már hozzászoktam két éve – vonok vállat.

Megint megfogja a derekam és magához húz. A fejét a nyakamba temeti és apró kis puszikkal fedi be. A kezem a hátára simul és egyre jobban szorítom a pólóját. Félek, hogy elfogom veszteni. Kiskorom óta ismer. Mindent tudunk egymás dolgairól. Kivéve arról amikor megerőszakolt Mike, a legjobb haverja. Talán azóta is haverok.

-          Nyugodj meg jó? – emeli fel a fejét.

-          Zayn ezt fejezzük be! Nem akarom, hogy többet te meg én… Maradjunk a beszélő viszonynál – mondom.

-          Mondtam már neked nem? Barátok maradunk. Attól, hogy megduglak nem változik semmi. Szükséged van rám Mira! – mondja megint ugyanazt.

-          Elég! Tudod mire van szükségem? Arra, hogy eltűnj a közelemből! – kiabálom le a fejét.

-          Ezt akarod? Hogy magadra hagyjalak? Hogy én is meggyűlöljelek? – gúnyolódik.

-          Igen ezt akarom! Hagyj békén örökre! Nem kell a segítséged! Nem akarom, hogy megvédj! Nem akarom, hogy megcsókolj, hogy kihasználj! Semmit sem akarok tőled Zayn Malik!- lököm el magamtól.

-          Akkor mostantól megszűntél számomra létezni! – morogja majd kimegy.

Bevágja az ajtót úgy, hogy az ablakok is beleremegnek. Sírva fakadok és lecsúszok a szekrény mentén. Nem akarom, hogy kihasználjon. Senkit sem akarok! Jó talán Zaynt igen! Első lépésként lefürdök és most utoljára fogok sírni valaki miatt. Amíg víz folyik rám addig kibőgöm magam. Kizárom a zavaró tényezőket az életemből. Amikor kilépek felöltözve Lou ül a szobámban. Ridegen rá nézek.

-          Mi van? – kérdezem tőle bunkón.

-          Zayn barátunkat jól felidegesítetted! A fél szobáját összetörte – ül le a kanapéra.

Megvonom a vállam és bemegyek a szobámba. Ha csak neki egy szimpla dugás volt, miért verte szét a szobáját? Talán szeretne engem? Én nem veszem észre? De hiszen azt mondta, hogy nem vagyok hozzá való. Szereti Katlint. Felhúzom a cipőm és átballagok hozzá. Hangos nyögéseket hallok. Bekopogok kétszer és várok. Nem jön senki sem. Mire kopogásra emelném a kezem Zayn kivágja az ajtót.

-          Mi van már? Az ember nyugodtan nem dughat a barátnőjével? – kiabálja le a fejem.

-          Én csak… Mindegy… Bocs, hogy zavartam – mondom megszeppenve.

-          Mira? – néz rám.

Megfordulok és elmegyek. Elmegyek a liftig és eszeveszettül nyomkodni kezdem a gombot. Egy kéz ér hátulról az enyémhez. Remélem nem Zayn jött utánam. 

-          Nem fog előbb jönni, ha ennyiszer nyomogatod! – mondja Cam.

-          Tudom, csak… Csak elakarok menni egy kicsit – mondom.

-          Menjünk együtt! Beszélgessünk! – mondja.

-          Menjünk – bólintok rá.

Amikor megjött a lift beszálltunk és elindultunk. Elmentünk egy kis cukrászdába. Én csak egy forró csokit ittam míg Cam vagy hat sütit bezabált.

-          Kérdezhetek valamit? – nyögöm ki, hosszas töprengés után.

-          Amit csak szeretnél – mosolyog rám.

-          Zayn szerelmes belém? – nem kerülgetem a témát.

-          Volt valami köztetek? – kérdezi idegesen.

-          Nem semmi, csak… Csak látszik rajta, hogy valami baja van – dadogok.

-          Ő nem hozzád való Mira! Katlin is eleinte óvakodott tőle! De végül mégis imádják egymást. Ne menj Zayn közelébe kérlek! – mondja aggódva.

-          Én nem félek tőle! Kicsi korunk óta ismerjük egymást! Velem normális! Nem értem miért kell tőle ennyire óvni! – vonom meg a vállam.

-          Zayn azóta megváltozott Mira! Amíg kórházban voltál Ő egy drogos bandához csatlakozott. El sem tudod képzelni, hogy miket művelt. Katlinnek köszönheti az életét – mondja a szemembe nézve.

-          Mi? Mi vitte Zaynt a drogra? – lepődök meg.

-          Tudod gondjai voltak. Nem engedtem a közeledbe azok után. Tudom, hogy milyen Zayn. Durva a nőkkel és önző is. Saját magára gondol. Hogy neki legyen jó. Akit szeret azzal teljesen máshogy viselkedik. Haverok vagyunk és velem is olyan rideg. Azt remélem, hogy Katlin segít rajta egy kicsit – mondja.

-          Miért pszichológus a csaj vagy mi? – kérdezem flegmán.

-          Katlin is a drogos bandában volt. Kiakart szállni, de Zayn miatt nem tette. Azt hiszem kölcsönösen vigyáznak egymásra! Katlin hozzá való – mondja.

Most már értem. Nem lehetek belé szerelmes. Katlin a számára megfelelő lány. A szívem szakad meg miközben Cam beszél róluk. Egyre inkább idegesít, hogy az a lány maga a szentnek van beállítva.

-          Jó hanyagoljuk a témát! – morgom.

-          Ugye nem…? Nem vagy szerelmes belé? – kérdezi nagyra nyílt szemekkel.

-          Nem akartam, hogy az legyek, de igen szeretem őt – hajtom le a fejem.

-          Ez nem jó! Nagyon nem jó! – rázza meg a fejét.

-          Igyekszem kiverni őt a fejemből, de nem megy érted? Nem akarom, hogy kihasználjon. Elküldtem a közelemből, de hiányzik – mondom lehangoltan.

-          Megáll az eszem! Lefeküdtetek igaz? – kérdezi mérgesen. 

Bólintok , mire felpattan a helyéről és kifizeti a sütit meg a csokit. Elindul és a kolesz felé veszi az irányt. Felpattanok én is és után futok. Nem várom meg a liftet. A lépcsőn kezdek el futni a nyolcadikra. Jahm igen, tíz emeletes a kolesz. Mindenki elfér benne és még hely is marad. Mire felérek dulakodást hallok a folyosóról.

-          Felelj! Megdugtad a húgomat? – kiabál rá Cam Zaynre.

-          Igen megdugtam és rohadtul élveztem!– morogja.

-          Ne érj többet hozzá! Mira nem olyant érdemel, mint te! – mondja neki mérgesen.

-          Nem tehetek róla, hogy ilyen szexis vagyok! Úgy látszik nem tudott nekem ellenállni! – mondja gúnyolódva.

Belépek a folyosóra. Cam elkezdi püfölni Zaynt. Odafutok hozzájuk.

-          Cam elég! Hagyd abba! Cam hagyd békén Zaynt! – fogom le a kezét.

-          Nem hagyom, hogy így beszéljen rólad! Ha meglátlak a közelében többet is fogsz kapni! – mondja neki fenyegetően.

Kitépi a kezét az enyém közül és elindul. Zayn lecsúszik a fal mentén és a hasát kezdi el fogni. Egy pár percig nézek rá majd leguggolok mellé. A kezem a vállára simítom, de lerázza.

-          Menj innen! – morogja.

-          Az én hibám! Nem kellett volna beszélnünk rólad! Sajnálom! – suttogom.

-          Beszélni rólam? Mit mondott? – kapja el a csuklóm és magához ránt.

Hirtelen nem is érdekli a fájdalma. Ridegen néz rám. Egyre jobban szorítja a csuklómat. Csak nézek rá kitágult szemekkel. Ez az ember akit kiskorom óta ismerek drogozott volna? Az nem lehetséges! Azért ilyen agresszív?

-          Kérdeztem valamit! Válaszolj már! – csattan fel a hangja.

-          Tényleg drogoztál? – kérdezem.

-          Ahhoz neked semmi közöd! Menj és baszasd meg magad másokkal is! – morogja.

-          Zayn elég! Mi a fene bajod van velem? Egyszer rám veted magad máskor meg gyűlölsz! Döntsd már el melyik legyen! – morgok rá.

-          Gyűlölni? Hogy is tudnálak gyűlölni! – sóhajt fel.

Elengedi az egyik kezem és a hajamba túr. Lassan magához húzza a fejem és az ajkaink összeérnek. Gyengéden kezd el csókolni. Elengedi a másik kezemet is és a derekamnál fogva magához húz. Beletúrok a hajába és beleülök az ölébe, majd szenvedélyesen csókolózni kezdünk. Valaki hangosan felköhint mögöttünk.

-          Szóval vele csalsz? – kérdezi Katlin.

Zayn elhúzódik tőlem és Katlinre néz. Félretol az öléből és nagy nehezen feláll. Felállok én is és a falnak dőlök. Mi lesz ebből?

-          Nincs értelme hazudnom! Lefeküdtem vele! – mondja neki.

-          Most az egyszer elnézem neked! Hiszen ez egy ribanc! Ki ne vinné ágyba? Nem mellesleg mi történt veled? – kérdezi megijedve.

-          Cameron nekem esett amiért lefeküdtem vele – mondja.

Csak néztem rájuk. Legyen ahogy akarod Zayn! Ezt játsszuk hát legyen! Akkor megváltozom irányodba. Nem akarlak szeretni többet! Bár nem fog menni, de egy próbát megér.

-          Menj innen te fúria! Miattad történik minden rossz! Többet ártasz Zaynnek, mint kéne! – morogja nekem.

-          Többet? Talán igazad van! Bocs, hogy a barátja vagyok! – mondom halkan.

-          Lányok ne! – nyög fel fájdalmasan.

-          Sajnálom Zayn. Talán nekünk nem kellett volna megismernünk egymást! Akkor én megyek! – indulok el.

-          Mira ne! – szól utánam.

-          Hagyd Zayn! Menjünk inkább be! – fogja meg Kat.

Lemegyek a partra és sírni kezdek. Tényleg ártok Zaynnek. Talán miattam lett drogos is. Most is miattam szív állandóan. Cam is annyira félt. Lent álltam egy darabig. Egészen addig amíg naplemente nem lesz. Már narancssárga az ég. El kell mennem innen. El a suliból, Londonból, Zayn közeléből még, ha megszakad a szívem akkor is. Megfordulok és Zaynnel találom szembe magam.

-          Neked feküdnöd kéne! – mondom neki féltően.

-          Nem akarlak elveszíteni! Nem akarom, hogy levegőnek nézz! – mondja kérlelően.

-          Zayn Katlinnek igaza van! Én ártok neked! Most sem kéne így kinézned, ha nem mondom el a bátyámnak. Sajnálom, de mi nem lehetünk barátok többet! Jövő héttől nem ide fogok járni. Kiiratkozom és elmegyek Londonból – mondom.

-          Nem! Azt már nem! Ennyire vak vagy? Ennyire nem látszik, hogy teperek érted? Állandóan Katről beszélsz pedig látom, hogy fáj neked! Kurvára szar érzés volt amikor elküldtél! Ideges lettem és szétvertem a szobámat utána levezettem a feszültségemen Katlinen! Nem tudod mit művelsz velem! – morogja dühösen.

-          Mi művelek veled? Te mit művelsz velem? Megszakad a szívem amikor vele látlak! Amikor lefeküdtem veled az volt életem legszebb éjszakája, mert tudtam, hogy veled biztonságban vagyok. Hogy te sohasem bántasz! De mégis megteszed! Ha nem is szavakkal, de tettekkel igen! Most is róla beszélsz! Tégy meg egy szívességet és tagadd le, hogy ismersz! Hidd el jobb lesz! – morgok rá.

-          Nem érted igaz? Nem akarom, hogy elmenj! Nem akarom, hogy egy kicsivel is távolabb legyél tőlem! Akarlak téged az összes szarsággal együtt véve! Eleget vártam már rád! Nem fogom hagyni, hogy kisétálj a karjaim közül! Nem fogom megint elbaszni az életem! – morogja és közelebb jön hozzám.

-          Már döntöttem Zayn. Igazad volt! Nem vagy hozzám való és én sem hozzád! Ez az igazság! Már belefáradtam, hogy valaki olyat szeressek akit nem lenne szabad! Elegem van a hülye érzéseimből és belőled is! Elegem van, hogy úgy játszol velem mint egy babával. Én nem akarok második lenni, se sehányadik! Félek attól, hogy mi lenne! Működne köztünk egyáltalán? Honnan tudnám, hogy nem csalnál meg? Kitudja holnap megint Katlin karjaiban talállak! Nem Zayn! Nem kérek belőled! Többet már nem bírnék elviselni érted? Már megszakadt a szívem! Akkora űr tátong bennem, hogy nem vagyok képes elviselni! Sokkal rosszabb érzés, mint amikor Mike megerőszakolt! – sírom el magam.

A földre rogyok és átkulcsolom a lábaim a kezemmel. A könnyfátyolon keresztül nézem. Akar engem, de én már félek ettől az egésztől. Megint szerelmes lettem. Megint elkövettem ezt a hülye hibát.

-          Mi.. Mit mondtál az előbb? – kérdezi Zayn akadozva.

-          Mike megerőszakolt két éve! Erről nem mesélt igaz? – kérdezem bunkón.

-          Én erről miért nem tudok? Hm? Azt hittem, hogy barátok vagyunk! Kiskorunktól fogva ismerjük egymást! Miért nem mondtad el? Miért? – kiabál rám.

-          Mert nem hittél volna nekem. Megakartam ölni magam! Azt akartam, hogy ne emlékezzek semmire sem. Szerinted hol voltam fél évig? Szerinted miért nem mentem haza soha? Megmondom én neked! Azért mert kórházban feküdtem. Pszichiátrián voltam Mikenak köszönhetően – mondom kiabálva én is.

-          El kellett volna mondanod! Akkor is el kellett volna mondanod! Bassza meg! Miért nem szóltál, hogy ne bánjak veled úgy? – húz fel a hideg földrőll.

-          Mert bízom benned azért! Olyannyira nehéz lett volna elhinni, hogy nem félek tőled? Hogy biztonságban érzem magam melletted? – kérdezem sírva.

Szorosan magához húz és belehajtja a fejét a nyakamba. Átkulcsolom a kezem a nyakán és lábujjhegyre állok. Egészen naplementéig így állunk. Szorosan összefonódva. Én sírva és fojtogató érzéssel a mellkasomban. Ő pedig csak szorít magához.

-          Nem ússza meg szárazon Mike! –morogja a nyakamba.

-          Azt már nem Zayn! Felejtsd el! Én… Már túltettem magam rajta nagyjából! Ne csinálj balhét kérlek! – suttogom a fülébe.

-          Miért tűrjem el, hogy az akit szeretek egy görény miatt szenved? -  tol el magától.

-          Nem szenvedek miatta. Miattad inkább! – mondom a szemébe nézve.

-          Tudom, hogy egy nagy állat vagyok! Észre kellett volna vennem, hogy szeretsz! – simítja meg az arcom.

-          Most már mindegy Zayn! Döntöttem! – sóhajtok.

-          Nem engedlek el! Érted? Nem foglak olyan könnyen elengedni az életemből! Megint nem foglak elveszíteni! – szorít még jobban magához.

Kikerekedett szemekkel bámulok előre. Mi az, hogy megint? Mit akar ez jelenteni? A karjai bilincsként fonódnak körém. Annyi kérdés kavarog bennem. Zayn mi a fene történt veled? Miért vagy ilyen titokzatos?

-          Hm, indulnunk kéne. Megfogsz fázni! Ilyenkor nem annyira kellemes a levegő – mormolja a nyakamba.

-          Igen mennünk kéne – suttogom.

Egyikünk sem mozdul meg. Csak állunk egyhelyben és szorosan ölelkezünk. Egyikünk sem akarja elengedni a másikat. Végül mégis elengedjük egymást és elindulunk vissza a koleszba. Remélem nem zárták be az ajtót. Elindulok Zayn mellett mire megfogja a kezem és összekulcsolja az ujjainkat. Közel húz magához és csendben sétálunk a kolesz felé. Útközben az eső is elered. Jellemző Londonra. Futni kezdünk és épp kapuzárás előtt érünk be.

-          Épp időben fiatalok! Már beakartam zárni az ajtót! – morogja a portás.

Elindulunk a lift felé. Mindenhol tök hangosan szól a zene, üvölt a tévé és hangosan röhögnek. Úgy látszik itt mindenki részeg vagy csak jó kedve van. Mosolyogva szállunk be a liftbe. Nem csodálkozom a többieken. Megunták már a sulit látszik rajtuk. Zayn elkapja a derekam és a lift falának nyom. Vadul elkezdünk csókolózni. A keze a lift falán keres valamit. Elszakad a számtól majd a nyakam kezdi el kényeztetni.  

-          Zayn mi… Mit akarsz csinálni? – nyögöm ki nagy nehezen.

-          Megállunk! – mondja.

-          Zayn ne csináld! – nyögök fel hangosan.

-          Nem bírok várni rád! Kellesz nekem most! Akarlak itt ebben a liftben! – morogja. 

Hirtelen megállunk és fent egy piros kis gomb világítani kezd. Zayn keze matatni kezd a nadrágomnál. Kikapcsolja a gombjaimat, lehúzza a sliccem és letolja a nadrágomat a bokámig. Felkúszik hozzám és a kezeit végigsimítja a combomon. A pólóm alá nyúl és felhúzza. A keze a bugyimba siklik és ingerelni kezd. Majd két ujját belém csúsztatja. Lehunyom a szemem és élvezem a pillanatot.

-          Ne hunyd le a szemed! Látni akarlak! – suttogja a fülembe.

Kinyitom a szemem és az ő barna szemeibe nézek. Tele vannak vággyal és szeretettel. Ahogy mozgatja az ujjait egyre jobban jutok a csúcs felé. Egyik kezemmel a lift falát kaparászom míg a másikkal Zayn hajába túrok. Elvigyorodik és gyorsabban kezdi el mozgatni az ujjait. Hangosan, nyögve élvezek az ujjaira. Tudom, hogy Zayn kicsit perverz, de imádom amikor ilyen. Kihúzza az ujjait és lenyalja. Normális pillanatban undorítónak találnám, de most még inkább felizgatott. Amikor nem figyelt fordítottam a helyzetünkön. Ideje viszonoznom a kis előjátékot. Adtam neki egy hosszú csókot és a nadrágját kezdtem el gombolgatni. Lehúzom a térdéig majd a boxerén végigsimítok. Beleremeg az érintésembe. Lehúzom a boxerét és látom, hogy nagyon készen van már. A kezembe veszem a férfiasságát és elkezdem kézzel kielégíteni. Majd bevetem a számat is. Először bátortalanul kezdem el szopni majd, ahogy meghallom Zayn nyögéseit felbátorodok. Erősen és gyorsan kezdtem el mozgatni a számat. Néhol egy picit a fogam is bevetem.

-          Ahw, Mira ne a fogaiddal! Túlságosan felizgatsz! Elmegyek a szádban és azt nem szeretném. Benned akarok elmenni! – morogja.

Mosolyra húzom a számat és elkezdem kínozni. Egyre többször nyög fel. Elélvezett a számban. Lenyeltem mindet és felkúsztam Zaynhez. Lehunyt szemekkel állt előttem. Egy apró csókot nyomtam a szájára mire kinyitotta a szemeit.

-          Istennő vagy! Így még senkin sem szopott le! – húz magához.

-          Ezt most vegyem célzásnak? – kérdezem kíváncsian.

-          Ne értsd félre! Tudod, hogy sok nővel volt dolgom, de egyikük sem tudott kielégíteni annyira ment te! – mondja és megcsókol.

A combom alá nyúl és megfordít. Lassan belém nyomja magát és mozogni kezd. Fogalmam sincs mióta vagyunk itt, de nem bánom. Nem hallgat minket senki sem. Gyengéden a vállamba harap és szívni kezdi a bőrt. Egyre gyorsabban és gyorsabban kezd el tolni rajtam. A nevét sikítva élvezek el. Még javában pihegek amíg ő lassan még mindig mozog bennem. Aztán megáll és újra kezdi. Érzem, hogy közel van.

-          Jó érzés benned lenni! – suttogja a fülembe.

-          Nekem is jó érzés – pirulok el.

-          Gyönyörű vagy amikor elpirulsz! – mosolyog rám.

-          Zayn ne mondj nekem ilyeneket! Ezerszer szebb lány járkál nálam az utcán – mondom szemlesütve.

-          Nézz rám! – simítja meg az arcom.

Rá emelem a tekintetem és csak nézek a szemeibe. Azok a gyönyörű barna szemek. Csak az enyémek? Olyan hihetetlenül hangzik.

-          Nekem mindig is te leszel a gyönyörűségem! Ne hidd az ellenkezőjét! Igen is szép vagy! Nem hiába szerettem beléd! – mondja.

-          Mióta? – döbbenek le.

-          Pontosan nem tudom, de elég régóta! – mondja.

-          Én… Tudod azt hittem, hogy utálsz! Ez is látszott rajtad! Én akkor még belevoltam zúgva Louisba – motyogom zavartan.

-          Hát persze! A másik rosszfiú! Ha hozzád mer érni… - kezd el fenyegetőzni.

-          Tudom, leszeded a fejét! Egyébként is, nem kéne féltékenykedned! Nem áll jól Zayn! – nevetek fel. 

-          Nem a féltékenységről van szó Mira! Louis sokkal durvább dolgokat művelt már, mint én valaha is. Ne menj a közelébe. Lehet, hogy adja a jó kisfiút, de ha bepöccen teljesen kifordul önmagából! Elenor próbálja kordában tartani. Gondolom a jó kisfiúságába szerettél bele –mondja megsértődve.

-          Hm, és vajon arra is van tipped, hogy engem mivel fogtál meg? – kérdezem kíváncsian.

-          Ezzel? – kezd el mozogni.

Felnyögök és a vállára csapok. Még mindig összefonódva beszélgetünk. Én nem bánom. Legalább ilyenkor egyek vagyunk.

-          Nem Zayn, nem ezzel! – mordulok rá.

-          Más ötletem nincs! – vigyorog rám.

-          Nekem viszont van! Imádom, hogy vad vagy, titokzatos, eszméletlenül szexis. Imádom a hajad, a szemed, a mocskos szádat! – csókolom meg.

-          Mindent azért nem imádhatsz bennem – nevet fel.

-          Igazad van! Azt utálom amikor flegmázni kezdesz, de még az is jól áll – mosolygok rá.

-          Kis pimasz! Elrontottalak! – csókol bele a nyakamba.

Felnevetek és megcsókolom. Lehet, hogy elrontott, de ez kellett ahhoz, hogy végre nevetni tudjak önfeledten. Most már megszűnt minden bajom. Zayn kihúzódik belőlem és öltözködni kezdünk. Vajon mióta vagyunk bent? Lassan felöltözünk. Vagyis inkább nagyon lassan. Amíg én öltözködöm Zayn egy szál alsógatyában néz engem. Mikor vetkőzött le teljesen? Amikor próbáltam felvenni a nadrágom mindig megfogta a kezem és megfordított majd egy hosszú csókot nyomott a számra. Nagy nehezen azért sikerült felvennem. Mindketten felöltöztünk elindítottuk a liftet. Amikor kiszállunk a nyolcadikon meglepődünk. A srácok a lift előtt állnak és vigyorognak ránk. Ránézek Zaynre aki a srácokat nézi szűkített szemekkel. Elkezdtek kombinálni.

-          Hírtelen leállt a lift. Nem gyanús ez nektek srácok? – kérdezi Harry a többiektől.

-          De igen. Főleg, hogy ti kettesben vagytok. Mit csináltatok? – kérdezi Niall kaján vigyorral az arcán.

-          Nem tartozik rád! – vigyorgok rá.

-          Ohó, értem én! Nem is kell többet mondanotok! Kis perverzek! – nevet fel.

-          Mi? Héj, Niall! Mi… Nem! – dadogok.

-          Szaftos részleteket akarok Zayn! – kacsint Harry, Zaynre.

-          Haver elég! Fáradt vagyok! Aludni szeretnék! – tereli a szót.

-          Kifárasztott a kis bestia mi? – néz rám.

-          Harry! Fogd be! – csapok a vállára.

-          Jó, oké befogtam! Aztán huncutkodjatok ám! – vigyorog majd elmegy.

Felnevetek és Zaynre nézek. Ő is mosolyog és csóválja a fejét. Egy valaki viszont nem ment még el. Louis az ablaknál áll és minket néz. Abbahagyom a nevetést és nézek rá. Zayn magához húz és megcsókol. Ez a kis műsor Lounak megy? Remélem nem rivalizálnak egymással! Zayn elhúzódik tőlem és egy kis puszi után elindulunk. Lou még utánunk szól. 

-          Nevetségesek vagytok! – morogja.

-          Ugyan miért Louis? Azért mert engem szeret és nem téged? – fordul meg Zayn. 

-          Ugyan már Zayn! Előbb utóbb úgyis lefekszik velem is! Hidd el, hogy nem lesz ez ilyen tartós kapcsolat. Főleg ha megtudják, hogy veled jár! Hát haver kösd fel a gatyád. Két nap múlva már elkezdik fűzögetni a barátnődet! – mondja gúnyosan.

-          Majd én eldöntöm, hogy tartós lesz-e vagy sem! Ne szólj bele az életembe Louis! Ha hozzá mersz érni tudtomon kívül… - Lou közbevág.

-          Miért mi lesz? Megütsz? – kezdi el provokálni.

-          Zayn menjünk! Kiprovokálja belőled a verekedést! Menjünk inkább! – indulok el.

-          Persze a kis ribancnak szüksége van egy menetre. Menjetek csak. Én utatokba nem állok! Mond csak Zayn hányszor döngetted már meg? – kérdezi vigyorogva.

Zayn kikapja a kezét az enyémből és behúz egyet Louisnak. Persze erre Lou sem hagyja magát. Visszaüt és elkezdenek verekedni. Elindulok a srácok után. Vagyis inkább futok. Még a folyosó végén szórakoznak. Megállok előttük és ellihegem nekik a mondandóm.

-          Lou… és Zayn… Lou provokálni kezdte Zaynt és menjetek a lifthez! – dadogok össze-vissza.

A srácok elindulnak. Hírtelen asztmarohamot kapok. Próbálom lenyugtatni magam, de minél inkább pánikba esek. Kapkodni kezdem befelé a levegőt. Megpróbálok elindulni. Amikor észreveszem a srácokat már nem bírom tovább. Beszélni nem tudok, levegőt nem kapok. A lábaim felmondják a szolgálatot. Hírtelen két kéz paskolja az arcom. Nikky hírtelen elordítja magát! 

-          Srácok! Cameron! – kiabál.

-          Miért kia.. Mi történt? Mi baja van? – kérdezősködik Niall.

-          Azt hiszem rohamot kapott! Keresd meg az inhalátorát! Siess kérlek, mert megfullad! Egy pipa szerű kis műanyag izét keress! – kiabál rá.

Lábak dobogását hallom és valaki szájon át kezd el lélegeztetni. Nagy nehezen levegő jut a tüdőmbe. Aztán hírtelen jobb lesz minden. Már nem kapkodom a levegőt.

-          Jobban vagy? – kérdezi Zayn.

-          Jobban – nézek rá.

-          Asztmás vagy? Miért nem mondtad? Mi van, ha a liftben kap el? – mordul fel.

-          Zayn, nehogy már veszekedni kezdjetek. Vigyük a szobájába és fektessük le – mondja Nikky parancsolóan.

-          Nem viszem Louishoz! Majd alszik nálam! – mondja határozottan.

-          Akkor vidd hozzád! De ha megmered bántani velem gyűlik meg a bajod Zayn Malik! – morogja neki.

-          Nyugodj meg! Nem tudnám őt bántani! – mondja.

Nikky megpuszilja fejem és belesuttog a fülembe. Ilyenkor imádom Nikkyt. Amikor védelmez, mint egy anyatigris. Ezért is ő a legjobb barátnőm. 

-          Ha megbánt ez a fafej csak szólj bambinóm! – mondja.

Elvigyorodik majd Zayn egyik kezével a lábam alá nyúl, míg a másikkal a hátamat fogja. Elindulunk és még látom ahogy a srácok poénkodnak. Ezek az én őrült barátaim. Egy hosszú puszit kapok a fejemre. Bambán nézek Zaynre.

-          Megijesztettél kicsim! Azt hiszem mesélnünk kell egymásnak! – mondja.

-          Sajnálom. Nem gondoltam, hogy rosszul leszek – sóhajtok.

-          Semmi baj! Én vigyázok rád! Megígértem! – mondja.

Kinyitja az ajtót és az ágyába tesz. Visszamegy becsukja az ajtót kulccsal. Az oldalamra fekszem és nézem ahogy vetkőzik. Lassan lehúzza a kabátját majd lerúgja a cipőit valahová. Bemegy a fürdőbe és megnyitja a csapot. Már csak annyit látok, hogy dobálja ki a cuccait egyesével a földre. Zayn őrült vagy! Felkelek és elsétálok a nyitott ajtóig. Ott áll a kabin előtt egy boxerban. Bemegyek és becsukom az ajtót. Az egyik ujjam végigvezetem a gerincén a fenekéig. Majd mindkét kezemet a derekára simítom és megyek felfelé. A mellkasán megáll a kezem és egy csókot nyomok a hátára. Hírtelen megfordul és ruhástól a víz alá húz. Megfogja a pólóm egy mozdulattal lehúzza rólam és víztől tocsogóan a földre dobja. Ugyanezt teszi a többi ruhámmal is. A meleg víz alá állít és a tusfürdőjével el kezd mosni. A fenekemen és a mellemen kicsit elidőzik. Amíg mosdat a nyakam csókolgatja. Hol előről, hol hátulról csókol meg és én minden egyes kis csókba beleremegek. Utoljára a nőiességem hagyja. Lassan elkezdi mosni és dörzsölni amire felizgulok. Aztán elhúzza a kezét és magát kezdi el mosni. Kikapom a kezéből a tusfürdőt majd lemosom én is úgy ahogy ő engem lemosott. Lent kicsit elidőzök ami tetszik is neki. De hát kölcsön kenyér visszajár. Miután alaposan megmostuk egymást kapok egy törölközőt. Ő csak lazán a derekára köti és kimegy. Miután alaposan megtörlöm magam kimegyek hozzá.

-          Kapok valami ruhát esetleg? Nem mondtad, hogy estére is maradok – állok meg előtte egy szál törölközőben.

-          Nekem jó vagy ebben is – vigyorodik el.

-          Tudom. Szerintem neked mindegy miben alszom, de nekem nem. Szóval egész éjjel kísértésbe akarsz esni vagy adsz valami ruhát? – megyek hozzá közelebb.

-          Ha lehet választani az elsőt választom! - húz magához.

-          Zayn! – nézek rá csúnyán.

-          Jóh legyen! De aztán nekem ne dörgölőzz hozzám, mert letépem rólad a ruháim! – csókol a fülem mögé.

-          Ha csak ez a legnagyobb bajod ígérem hozzád sem fogok érni! – vigyorgok rá.

Felnevet és kivesz egy fekete pólót meg egy fekete boxert a szekrényéből. A kezembe nyomja mire sarkon fordulok és bemegyek a fürdőbe. Felöltözöm és megszárítom a hajam. Kifelé menet Zayn öltözködni kezd. Megint pont előttem! Megőrjítesz Zayn! Elkrákogom magam mire megfordul. Ahogy meglátom az izmos testét olvadásnak indulnak a szemeim. Elmosolyodik és felveszi a trikóját. Nem igaz, hogy még egy trikóban és egy boxerban is ilyen szexis és izgató tud lenni. Bemászok az ágyba és belülre furakodom.

-          Jól áll a pólóm és a boxerem is! – vigyorodik el.

-          Háth igen! Rajtad minden jól áll! – harapom be a szám szélét.

-          Rajtad is és ezt galád módon ki is használod! – mászik hozzám közelebb.

-          Most komolyan Zayn! Elmehetnél fehérnemű modellnek! – mondom komolyan.

-          Csak a te modellednek megyek el! – mondja halkan.

Egyre közelebb ér hozzám. Megragadja a derekam és elkezdi csikizni. Hangosan nevetni kezdek és nem hagyja abba hiába kérem. Folynak a könnyeim a nevetéstől és akkor leáll. Fölém magasodik és mélyen a szemembe néz. Lehúzom magamhoz a fejét és megcsókolom. Kicsit mohóbban csókol vissza az átlagnál. Elszakad az ajkaimtól és a mellkasomra fekszik. A karjaival átölel és hallgatja a szívverésem. Beletúrok a félig vizes hajába és simogatni kezdem a fejét.          

-          Tudod mindig erre vágytam! – sóhajt fel.

-          Mire? Elmondod? – kérdezem.

-          Rád! Annyiszor elképzeltem már, hogy mellettem fekszel, hogy akármikor hozzád érhetek, hogy megcsókolhatlak amikor nekem kedvem tarja és most, hogy itt vagy el sem hiszem az egészet. Olyan mintha az egész egy rohadt álom lenne. Mire felébredek nem leszel itt! – mondja.

Olyan törékenynek tűnik így. Mintha visszaköltözött volna belé a kisfiú. Hiába maradnék itt akkor is el kell mennem. Legalább szorosabb lesz a kapcsolatunk, ha lehet ezt annak nevezni. Bár azt tudom már száz százalékosra, hogy nekem Zayn kell. Sóhajtok egyet és kimondom amit gondolok.

-          Én sem hiszem el! Két évig szóba sem álltunk egymással. Aztán most meg együtt vagyunk. Bár kiskoromtól fogva ismerlek és ha nem is mindig, de az utóbbi időben szerettelek meg. Tudom, hogy nyálasnak hangzik. Csak olyan kusza most minden. Fogalmam sincs mit érzek Louis iránt! Azt tudom, hogy most jelen pillanatban útálom, de eddig kedveltem és be is jött a hülye feje! De te más vagy! Az érzéseim irántad sokkal intenzívebbek, mint eddig voltak – mondom.

-          Te aztán tudod, hogy kell a másik szívébe döfni a kést! – szólal meg bunkón.

-          Zayn! – mordulok fel.

-          Miért nem így van? Én elmondtam neked, hogy szerelmes vagyok beléd! Erre te mit mondasz nekem? Irántad is érzek valamit, de Louis hülye feje iránt is. Döntsd már el, hogy mit akarsz Mira! Én már eldöntöttem és nem fogom hagyni senkinek sem, hogy elvegyem tőlem! – morogja.

-          Sajnálom oké! Fogalmad sincs milyen érzések kavarognak bennem! Legszívesebben letámadnálak minden másodpercben aztán meg felpofoználak a bunkóságaid miatt! Még, hogy én játszom veled? Zayn ezt te sem gondolod komolyan! – nézek rá.

-          Akkor tisztázd most előttem, hogy milyen érzések kavarognak benned! Nyitni akarok feléd és ez úgy megy ha te is felém! – ül le mellém.

Odakúszok hozzá és megcsókolom. Mindent beleadok abba a csókba. Visszacsókol és hátradől. Mozdulok vele együtt. Lassan elszakadok tőle és kitálalok neki minden érzésemről amiről csak tudok.

-          Szeretlek és ezen nem tud változtatni semmi! Félek szerelembe esni, mert úgy érzem, hogy megint csak csalódást fogok kapni! Azt hiszem, hogy félek elveszíteni téged! Boldog akarok lenni veled! – mondom a szemébe nézve.

-          Miért, most nem vagy az? – kérdez kíváncsian.

-          Az vagyok hidd el! – mosolygok rá.

Hírtelen a hátamra fordít és a kezem a fejem fölé rakja. Összefonja az ujjainkat és olyan komoly arcot vág.  A feje közeledni kezd az enyém felé. Már csak milliméterek választják el a szánkat egymástól, de nem csókol meg. Csak néz engem. Ahogy kifújja az orrán a levegőt megcsiklandozza az orrom. Felnevetek és összeér a szánk. Egy pillanatig csak vagyunk majd elkezdem csókolni. Hevesen visszacsókol és az összefont ujjainkat megszorítja. Ugyanakkor én is megszorítom az ujjait. Percekig csak csókoljuk egymást. Végül én válnék el tőle levegőért kapkodva, de nem enged. Aztán észreveszi a szabálytalan légzésem és elszakad tőlem. Ő is kapkodja a levegőt, de nem annyira mint én. A fejét a nyakamba hajtja és lejjebb csúszik rajtam. Elengedi az ujjainkat és a keze a derekam alá vándorol. Az egyik kezem a hajába túr míg a másik a hátán pihen. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy egyenletesen szuszog. Elaludt rajtam. Tényleg boldog vagyok? Most, hogy vele vagyok boldog vagyok? A francba, hát persze, hogy igen! Szeretem őt most már tuti biztos. Csak meg kell tudnom miért drogozott két évig. Na és mit fogsz szólni ehhez Cam? Az a holnap rejtélye. Lassan én is álomba zuhanok és a feketeség boldogan visz magával. Az álmokkal teli, álmokba.