ÚJ BLOG

Sziasztok! 

Nos gondoltam egyet és belekezdtem egy 1D-s blogba. 

Tudjátok ez, az Alkonyat dolgot már "kinőttem". Ihletem sincs, hogy mit írjak. De ha valaki szívesen segíteni akar benne vagy valami fogadom a mail címemen az üziket. 

Nos itt az új blogom ahová nemsokára felteszem a prológust is. 

Most már fent van egy kis szereplő ismertető és egy kis rizsa is :P. 

Egyenlőre még fejlesztés alatt áll, de azért lessetek be.   

Nos itt is van a blog.  

The Pretty Reckless And One Direction

ez a kép fejléce, saját elkotás :) 

1D 4. fejezet

Sziasztok!

Nos hát megszületett végre. Elég sok minden történt az utóbbi hetekben. A barátnőm világra hozott egy édes kis csöppséget. Annyira, de annyira jó a karodban tartani egy pici kis babát, hogy el nem tudom mondani. A másik dolog, hogy mostanában nincs ihletem sem. mindig leírok valamit és kitörlöm majd újraírom és a végén hagyom a francba. Egyszerűen eltűnt az ihletem. Talán kisétált az ajtón egy szót sem hagyva maga után. Kitudja... De most itt a feji amit nagy nehezen megírtam. Remélem tetszeni fog és igyekszem a kövit hozni ha visszaszáll belém az ihlet. Köszönöm a komit és a pipákat is :) Jó olvasást! Hibákért bocsi

xoxo Monrue

Reggel Zayn telefonja keltett fel. Egy Linkin park szám ment jó hangosan. Zayn nagy nehezen kimászott mellőlem és kinyomta az ébresztőt. Visszamászott mellém és keltegetni kezdett.

-          Kicsim ébredj! – simítja meg az arcom.

-          Jaj, ne már! – fordulok oldalra.

-          Maradhatnánk, de muszáj mennünk! Hidd el én sem akarok menni! – mondja.

Megfordulok és felülök. Lassan kivánszorgok az ágyból. Amikor bemegyek a fürdőbe leesik a tantusz. Zaynnel aludtam egy ágyban, az ő ruháiban. Át kell mennem ruháért. Vissza kimentem, de Zaynt sehol sem találom. Viszont az erkélyajtó nyitva van. Gyorsan átmegyek ruháért. Amikor belépek üres a szoba. Elkezdek kutatni a félig kipakolt bőröndömben. Igazából lusta voltam kicsomagolni és hétvégén úgy is be kell nagyját szóval mindegy. Kivettem egy sötétkék csőszárú nadrágot, egy fehér kardigánt is kirángattam majd egy fekete pólót. Előhalásztam a másik bőröndből a kedvenc hosszú szárú cipőm. Elővettem egy fehérnemű szettet majd lekaptam a fekete bőrdzsekim a fogasról és mentem is vissza. Zayn az ágyon ül és az arcát a keze közé fogja. Halkan becsukom az ajtót és ledobom a ruháim a földre. Letérdelek elé és megfogom a kezét.

-          Valami baj van? – kérdezem gyengéden.

-          Azt hittem, hogy csak álmodtam. Többet ne tűnj el egy árva szó nélkül! – húz fel.

-          Sajnálom, hogy rád ijesztettem. Ruhákért mentem – magyarázkodom.

A nyakamba csókol és hátradőlünk az ágyon. Még fel is kéne öltöznünk, de az ő karjaiban lenni sokkal jobb és kellemesebb is. Hirtelen megfordulunk és a hátamra kerülök. Zayn a könyökére támaszkodik és úgy néz rám.

-          Tudod, hogy szívesen feküdnék itt még egy darabig, de te akartál menni szóóóval… - nyújtom el a végét.

-          Szóval mi? – kérdezi kíváncsian.   

Az ajkamba haraptam. Milyen lenne suli helyett egész nap itt feküdni a karjai közt egyéb pózok közt? Várakozóan néz rám. Jah, igen. Folytatnom kéne a mondatot.

-          Szóval öltözzünk! – vigyorgok rá.

-          Mi? – kérdez vissza értetlenül.

-          Szótagoljam még egyszer? – nevetek fel.

-          Egészen más járt a fejedben igaz? – emelkedik fölém.

-          Háth… Na jó… Igen – makogom.

Felnevetett és megcsókolt. A csókunk kezdett egyre jobban szenvedélyesebbé válni. Aztán szépen lassan elszakadt tőlem. Felkelt és húzott magával engem is. A pillantásom az órára tévedt. Kikerekedett szemekkel vettem észre, hogy pár perc múlva hat óra. Mi a francnak keltünk ilyen korán? Lou is alszik még vagy esetleg Elenornál van? Az utóbbi engem miért is érdekel?

-          Mi a francnak keltettél fel ilyen korán? – kérdezem mérgesen Zaynt.

-          Több időd jut rám! – húzogatja a szemöldökét.

Rám vigyorog és átkarolja a derekam. Lent elég élénken áll kis barátunk. Értem, hogy mért keltett fel! Szexmániás bolond! De az én bolondom. Lassan a falig lépdelünk. Közelebb nyomja a csípőjét. Más még ilyenkor édesdeden alszik én meg fent ugrálok, mert a pasim kanos. Milyen álszent kis szöveggel keltett fel. Ezt még visszakapod Zayn Malik! Kamatostul vissza kapod!

-          Francba Zayn! Aludni akarok nem szexelni! – csattanok fel.

-          Sajnálom, de őrülten kívánlak és nem tehetek róla, hogy így ébredek – néz rám bűnbánó képpel.

-          Fékezd meg a kanosságod – morgok rá.

Most már kiskutya szemeket mereszt rám. Elnevetem magam és egy csókra húzom azt a puha ajkait. Belemosolyog a csókba és eltolom magamtól. Ennek ő nem örül. Felmorog és visszanyom a falnak. Az egyik kezét a lábamra simítja és lassan a térdem alá nyúl. A dereka köré kulcsolja a lábam majd a másikat is felemeli. Elrugaszkodok a földtől és a derekára kulcsolt lábbakkal kapaszkodom belé. Hirtelen kivágódik az ajtó.

-          Zayn haver…. Rosszkor jöttem? – kérdezi Niall szemöldök húzogatva.

Még jó, hogy nem a bátyám jött be! Tuti megütötte volna Zaynt. Hírtelen teljesen a falnak vagyok szorítva. Zayn a teljes testével takar.

-          Mit akarsz Niall? Ne mond azt, hogy éhes vagy, mert kitekerem a nyakad! – sziszegi Zayn.

-          Pedig éhes vagyok! Csak szólni akartam, hogy Lou… - na itt állt meg bennem az ütő.

Ha Louisról van szó akkor abból csak rossz sülhet el.

-          Szóval izé Lou… Balhézik lent! Gyere segíts! Addig Mira is tud aludni! – kacsint rám.

-          Jól van megyek! Mindjárt! – mondja.

Niall kimegy az ajtón és be is csukja maga után. Zayn mérgesen fújtat egyet és elengedi a lábaim. Egy gyors csókot ad és öltözködni kezd.

-          Sietek vissza ígérem! – bújik bele a nadrágjába.

Odamegyek hozzá és megfogom a nadrágját gomboló kezét. Elhúzom onnan és a teste mellé rakom. Felpillantok rá mire nagyot nyel. Lehajtom a fejem és elmosolyodom. Szóval ennyire hatással vagyok rá? Lassan felhúzom a cipzárt és begombolom a farmerját. Azután ellépek tőle és a fürdő felé megyek. Mielőtt beléphetnék Zayn hátulról hozzám tapad és beleszív a nyakamba. Felnyögök és mire megfordulnék már eltűnt. Bemegyek a fürdőbe és letusolok. Elveszem Zayn tusfürdőjét és megmosakodom vele. Amikor végzek tiszta pasi illatom van. Gyorsan megtörlöm magam szintén Zayn törölközőjébe és felöltözöm. Lassan fél nyolc és ő még sehol. Nem kezdek el aggódni. Nem az én szokásom. Lassan összerendezem az ágyat és várok. Zayn nyolc előtt tíz perccel jön be. Felpattanok és elé állok. Magához húz és megpuszilja a számat.

-          Sajnálom, de az igazgatónál voltunk. Liammel kellett mennem. Az a srác aki rád támadt a parton Elenort is megkörnyékezte. Lou bevadult és szétverte szegény srác képét. Asszem pár napig nem jár suliba – mondja.

-          Azt hittem, hogy neked is valami bajod van. Oké, akkor mehetünk? – kérdezem terelve a szót.

-          Aha persze, előtte még – húz magához.

Hírtelen lecsap az ajkaimra és szenvedélyesen csókolózni kezdünk. Majd nyolc előtt öt perccel indulunk be. Épp a tanár előtt esünk be. Leülök az utolsó előtti sorba. Amikor egy kezet érzek meg a combomon oldalra nézek. Zayn mellettem ül és előre figyel. Valamin nagyon gondolkozik. Csodálom, hogy mellém ült le. Végül is együtt vagyunk vagy mi fene. Egész nap olyan fura volt a fejem. Csak gondolkoztam és nem figyeltem semmire. Pedig kellett volna. A lány vécében mostam az arcom amikor Katlin és a pincsi kis barátnői bejöttek és bezárták az ajtót.

-          Te kis ribanc! Elvetted tőlem Zaynt! Ha miattad megint drogozni kezd kicsinállak! Figyelni fogunk szóval, ha hagyod neki, hogy bármibe is belekeveredjen halott vagy! Ja és nem utolsó sorban ha meglátlak vele csókolózni vagy kézen fogva sétálgatni a folyosón nem állok jót magamért! Remélem megértetted amit mondtam! – morogja Katlin.

-          Én nem félek tőled! Nem te fogod megmondani nekem, hogy mit csináljak. Zaynnek én kellek. Sajnálom, ha te ezt nem tudod felfogni. Ő engem választott és régebb óta ismerem, mint te. Nem tehetek róla, hogy szerelmes belém – mondom a szemébe nézve.

-          Te sohasem kellenél neki! Utálja a magadfajta kis szende lányokat! Meglátod, hogy vissza fog jönni hozzám! Van egy kis meglepink neked! Biztosan örülni fogtok egymásnak – mosolyog rám gúnyosan.

Nyitódik az ajtó és bejön Mike. Hírtelen görcsölni kezd a gyomrom. „Nyugi Mira! Nem bánthat! Megtudod magad védeni!” Elém áll és gúnyosan vigyorogni kezd. A lányok kimennek és becsukják az ajtót.

-          Nos mit is kezdjek veled? – nyalja meg a száját.

-          Már megtudom védeni magam! – morgok rá.

-          Most nincs itt Zayn, hogy védelmezzen! Akkor sem volt ott emlékszel? – jön hozzám közelebb.

-          Maradj ott ahol vagy! Ne gyere közelebb – mondom neki mérgesen.

Gúnyosan elvigyorodik és közelebb jön hozzám. Elkapja a kezeim és magához húz. Hiába próbálom feszegetni a kezem nem enged el. Erősen és határozottan tart. 

-          Élvezni fogod drága! Csak ne ficánkolj. Hamar túleszünk rajta!  -  mondja vigyorogva.

-          Engedj el! Gyűlöllek! – morgok rá.

-          Ne játszd magad! Ha nem kelletnéd magad ennyire senki sem akarna megerőszakolni! El sem hiszed hányan rád támadnának, ha nem Zaynnel járnál. Ne de most már elég! Élvezni fogod tudom, sőt biztos vagyok benne. Olyan lesz mint régen! Tudom, hogy vágysz rám! – mondja gúnyosan.

-          Arra vágyom, hogy menj a pokolba! – sziszegem neki.

Felemelem a lábam és térddel megcélzom középen. Hirtelen elengedi a kezem és összecsuklik. Eléggé erőset rúgtam remélem.

-          Ribanc! – nyögi ki fájdalmasan.

-          Megmondtam, hogy megtudom védeni magam! – mondom neki fölényesen.

Az ajtó felé fordulok és próbálom kinyitni, de nem tudom. Hátulról erős ütést érzek a fejemen. Hirtelen kába leszek, de az eszméletem még nem vesztem el. Mike hátulról az ajtónak nyom és belemarkol a hajamba.

-          Akkor is az enyém leszel! – morogja.

Hallom az anyagok suhanását a testén. Majd farmeromhoz nyúl és kigombolja. Hirtelen kivágódik az ajtó és valaki lerángatja rólam Mikeot. Lecsúszok a földre és a fejem fogom. Iszonyúan fáj. Akkor is így ütött le vagy mi? Dulakodás hangjait vélem felfedezni. A fájdalom a fejemben sokkal jobban elnyomta a hangokat, de azért hallottam valamit. Valaki felhúzott a földről és a karjaiba vett. Nem figyeltem merre visznek. Behunytam a szemem és próbáltam a fájdalom ellen küzdeni.

-          Nyisd ki a szemeid! El ne merj nekem aludni! Mindjárt az orvosiban vagyunk! Mira tarts ki! – mondja kétségbe esve Zayn.

Válaszolni viszont nem volt erőm. Lassacskán lecsuktam a szemem és az öntudatlanságba zuhantam. Amíg a feketeségben jártam megláttam egy ajtót. Egy barna ajtót amire a nevem van ráírva. Belépek az ajtón és egy emlékbe csöppenek. A srácokkal nyaralunk. Zayn és a többiek a parton ülnek míg én a csajokkal hülyülök a vízben. Azt hiszem Los Angeles partjain vagyunk. A srácok mellé telepedtem és nézem őket. Zayn már akkor is nagyon helyes volt. Elég sokat bámultam persze csak titokban. Közben lehuppant mellénk Cameron is majd szép lassan a többiek is kijönnek. Emlékbeli önmagam lehuppan Liam mellé. Elkezdünk beszélgetni. Egyszer csak észreveszem, hogy Zayn elég erősen kezd el bámulni. Az arcán mindenféle érzelem suhan át. Köztük harag, szeretet, féltékenység elég nagy mértékben. Aztán hirtelen egy kéz nyúl értem és elhúz az emlékből én pedig felébredek. Kinyitom a szemem és körbenézek. Fehér szoba, egy szék, fura szag. Kórházban vagyok? Mióta? Már megint? Megpróbálok felülni, de elszédülök és visszahuppanok. Oldalra fordítom a fejem és meglátom Zaynt. A kezemet szorongatja és alszik. Nem szólok neki. Pár percig nézem majd lassan felülök. Felemelem a kezét és egy apró puszit adok neki. A másik kezemmel beletúrok a hajába és nézem őt. Az egyik ujjammal megsimítom az arcát mire megmozdul és álmosan felnéz.

-          Mért nem szóltál, hogy fent vagy? Jól vagy? Nem kell semmi? -  kérdezi aggódva.

-          Jól vagyok Zayn! Nem emlékszem az utána lévő dolgokra, de talán jobb is így. Mióta fekszem itt.

-          Szólnom kéne az orvosnak. Megígértem neki, hogy szólok amint felébredtél – áll fel.

-          Ne menj el! A Csipkerózsikás csókom elmaradt! – nézek rá kiskutya szemekkel.

Felnevet és leül az ágy szélére. Mennék hozzá közelebb de megszédülök és megállok. Lehunyom a szemem és mindjárt nem fog forogni velem a világ.  

-          Biztos, hogy jól vagy? – kérdezi meg megint.

-          Csak egy kicsit megszédültem. Nyugodj meg ez normális! Ezek után főleg – motyogom lehunyt szemekkel. 

Finoman és lassan az ölébe húz, hogy ne szédelegjek. Az egyik karomat a nyakára kulcsolom míg a másikat az arcára simítom. A karjait a derekamra fonja. Belehajtja a fejét a tenyerembe és lehunyja a szemeit. Közel hajolok hozzá és megpuszilom a homlokát. Erre magához szorít finoman és az ajkait az enyémekre helyezi. Vadul csókoljuk egymást. Mintha mindkettőnk ezer éve csókolta volna meg egymást. Végül levegő hiány miatt válunk el.

-          Azt hittem sohasem fogsz felébredni – sóhajt fel.

-          Miért meddig voltam eszméletlen? – kérdezem kíváncsian.

-          Három napig. A melletted lévő szobában Mike lábadozik! – morogja az utolsó mondatot.

-          Mit csináltál? Ugye nem… Nem… Nem… - csuklik el a hangom.

-          Nem bántott. Tettem róla, hogy egy pár hónapig itt feküdjön – mondja és még közelebb húz magához.

-          Ugye nem verted össze annyira, hogy... – közbeszól.

-          Ne megyek sittre kicsim. Annál inkább ő! Csak előbb lábadoznia kell. Kiderült, hogy több lányt is Ő erőszakolt meg. Sokkal fiatalabbakat mint te. Ő a rács mögött lesz te meg velem leszel – mondja.

-          Háth én finomabban fogalmaztam volna, de örülök neki, hogy végre rács mögé kerül! Ha nem történik ez az eset velem akkor továbbra is… Továbbra is folytatta volna. Szeretlek Zayn! – csókolom meg.

Visszacsókol és nyitódik az ajtó. Valaki erősen megköszörüli a torkát. Nem érdekel! Most csak mi vagyunk ketten. Bárki is az húzzon el!

-          Hálás lennék, ha nem a nővérem szájában kutatnál Zayn! – morog fel Cam.

Elválunk és oldalra fordítom a fejem. Hirtelen cselekedetemtől fogva megszédülök és gyorsan megkapaszkodom Zayn vállában. Lehunyom a szemem addig amíg el nem múlik.  

-          Jól vagy? – kérdezik szinte egyszerre.

-          Megvagyok csak kicsit megszédültem! Zayn hívd ide az orvost addig beszélek Cammel – mondom lehunyt szemekkel.

Óvatosan lerak és hátradőlök. Kinyitom a szemem és mérgesen a bátyámra nézek. Cam megvárja amíg kimegy és hozzám sétál. Leül mellém és megfogja a kezem.

-          Nem akarok veszekedni! Fogadd el, hogy vele vagyok! Szeretem őt és ő is engem! – mondom határozottan.

-          Tudom! Elég régóta tetszel neki és szeret is látszik rajt, de nem akartam, hogy fájdalmat okozzon neked. Meg aztán a bátyád vagyok. Nem az a dolgom, hogy óvjalak a pasiktól? – vigyorog rám.

-          Bolond! – nevetek fel.

Hirtelen nyitódik az ajtós bejön rajt Zayn, egy orvos és két nővér. Cam feláll és hátramegy Zayn mellé. Az orvos mellém lép és kérdezősködni kezd. Amikor minden reakcióm megvizsgálja kimegy. A két srác leül mellém. Egyik az egyik oldalra másik a másikra.

-          Srácok én nem szeretném, ha ellentét lenne köztetek. Legyetek haverok oké? – mosolygok rájuk.

-          Oké – mondják egyszerre.

Pár nappal később.

Miután kijöttem a kórházból mindenki olyan furcsán kedves volt velem. Nem néztek rám furán és nem súgtak össze a hátam mögött. Szinte minden nap volt aki odajött hozzám és nem érdekelte Zayn jelenléte. Meghívtak randizni. Nem értem mire fel ez a nagy pálfordulás. Persze nemet mondtam. Nemsokára hétvége és hazamegyünk. Zayn és én minden nap kimentünk suli után hülyéskedni vagy sétálni. Olyan jó látni, hogy boldog. Aztán egy pénteken hazaindultuk. Cam nagyjából kibékült a helyzettel. Ám amikor hazaértünk és beléptünk az ajtón nem várt személybe botlottam. Olyan személybe akit reméltem, hogy soha többet nem fogok látni! 

1D 3. fejezet

Sziasztok!

Köszönöm az egy pipát és az egy komit is. Jó tudni, hogy valaki olvassa és ír is hozzá valamit.
Ez a rész is +18. Szóval készüljetek fel :P :))
Jó olvasást! Hibákért sorry
xoxo Monrue :)

3. Most akkor mi van?

Szerelem. Egy csodálatos dolog melyből később házasság születik. A kérdés az, hogy tudom mi e szerelem? Igen tudom. A szerelem az amikor, ha vele vagy megszűnik minden és mindenki létezni. Teljesen más világba kerülsz és boldog vagy. Ha megkérdeznék tőlem újra, hogy tudom, mi a szerelem akkor az mondanám: - A szerelem egy olyan dolog mely életerőt ad és kegyetlenül tör össze. Mert hát igazából senki sem tudja mit jelent az, hogy szerelem. Egyszerűen egy új és ismeretlen érzés.  Vannak hamis szerelemek, mint az amilyen az enyém is volt Mikeal. De az igaz szerelem borzongató az elejétől a végéig. Olyan, amit egyik fél sem mer kezdeményezni, mert félnek a rettenetes fájdalomtól. Lehetséges, hogy azért nem tudunk igazán szeretni, mert arra vágyunk, hogy minket szeressenek? Beérjük a másik puszta jelenlétével és azzal is, hogy adhatsz neki egy csókot vagy foghatod a kezét. Választás elé állsz. Melyiket is szeresd jobban? Szerelem? Szeretet? Van különbség a kettő között? Ha van, valaki magyarázza már el nekem! Én ugyanúgy tudok szeretni azt hiszem. Most ott tartok, hogy fogalmam sincs mit csináljak. Most mégis mi hajthatja az eszem és a szívem, hogy a titokzatos felé hajt? Tényleg bolond vagyok vagy csak egyszerűen szerelmes? Felnevettem a buta ötleten. Amíg gondolkoztam majdnem elkéstem az óráról. Amikor beléptem a terembe mindenki sutyorogni kezdett rólam. Szuper napom lesz! Ahogy mentem felfelé mindenféle jelzővel illettek. Ribanc, lotyó, kurva, útszéli és egyebek. Elengedtem a fülem mellett és mentem tovább. Megnéztem a felső sorokat és ott láttam a srácokat. Jellemző, hogy mindig legfelülre ülnek ahonnan nem hallani semmit sem. Zayn és Katlin a legszélén ültek. Zayn egy pillanatra nézett csak rám. Lemondóan megráztam a fejem és leültem eléjük. Egész órán jegyzeteltem és raktároztam az anyagot. A nap végére hullafáradtnak éreztem magam. Épp mentem az ebédlő felé amikor Cam utolért.

-          Mira állj már meg! – szólt rám.

-          Szia. Valami baj van? – kérdezem unottan.

-          Egészen idáig kiabáltam neked. Hol jársz már megint gondolatban? – ró meg.

-          Ö… elgondolkoztam. Miért baj? – bunkózok.

-          Már megint sírtál? – mondja számon kérően.

-          Mi közöd van neked ahhoz? Nem vagy az apám! Ő elment és kész. Nekem nem hiányzik! – mordulok rá és elindulok.

Tiszta vicc az életem. Ezért akartam meghalni. Semmire se lenne gondom. Senki hülye, lenéző, sutyorgó, kibeszélő, undokoskodó képét nem kéne nézegetnem. Nekem nem hiányozna senki. Senki az égvilágon. Ahogy beléptem az ebédlőbe megint csak megnéztek. Vettem kaját és leültem az asztalunkhoz. Egész végig magam elé néztem. Nem lehetek depressziós. Nem szabad! Boldognak kell lennem. Megint járjak dilidokihoz? Ahogy Zaynre néztem a tegnap esti történtek még mindig ott motoszkáltak a fejemben. Elment a kedvem az evéstől. Lettem a félig megevett szendót a tálcámra és felálltam. Kivittem és a koleszba mentem. Amikor a szobámhoz értem Zayn már ott várt rám. Mintha itt se lenne! Kinyitom az ajtót és még csak hozzá sem szólok. Épp csuknám be, de nem engedi. Megfogja és bejön. Ledobálom a cuccom és elkezdek lefelé vetkőzni. Épp a kabátom veszem le amikor Zayn mögém áll. Érzem a nyakamon ahogy kifújja a levegőt.

-          Legalább ne nézz levegőnek! – morogja a fülembe.

-          Ja okés. Csak gondolkodtam – magyarázom.

-          Aha! Higgyem is el mi? Mi van veled? – kérdezi. 

-          Mi lenne? Eléggé szar napom volt tegnap. Először te aztán Lou! – morgok.

-          Mit mondott? Bántott? – kérdezősködik.

-          Nem. Miért védesz annyira tőle? – kérdezem kíváncsian.

-          Mert Lou veszélyes! – mondja halkan.

-          Mért te nem vagy az? – kérdezem megfordulva.

Ahogy felnézek rá meglátom a szép barna szemeiben a féltést és a vágyakozást. Nem mond semmit. A keze a derekamra vándorol és egyre közelebb jön hozzám. A másik keze az arcom simogatja.

-          Sírtál? Miattam igaz? – kérdezi gyengéden.

-          Nem! Nem miattad! – mondom röviden.

-          Ha nem is miattam szerepem azért volt benne – mondja.

-          Mit akarsz Zayn? Miért jöttél ide? – kérdezem tőle. 

-          Tudni akartam, hogy jól vagy e – mondja a szememet vizsgálva.

-          Jól vagyok! Most elmennél? Louis megint kombinálni kezd! – mondom bunkón.

-          Nem izgat túlságosan. Amíg hozzád nem ér addig nem! Csak egyszer lássam meg, hogy megüt téged vagy valami… Akkor én… - nem fejezi be a mondatot.

-          Nem félek tőle! – vágom rá gyorsan.

-          Bátor vagy tudom! – mosolyodik el.

-          Te most rajtam vigyorogsz? – kérdezem tetet sértődöttséggel a hangomban.

-          Olyan aranyos vagy amikor hencegni akarsz – bókol.

-          Háth, köszi. Most viszont aludni szeretnék. Elmennél? – váltok át bunkóba.

-          Csak egyszer érteném meg miért bukózol folyamatosan? – akad ki.

-          Nem fogok magyarázkodni. Főleg nem neked – megyek el előle.

-          Bonyolult egy nőszemély vagy! – morogja. 

Elkapja a derekam és visszaránt magához. A fenekemnél fogva felemel, megfordul és a kanapéra ül. Engem meg lehúz magához. Kibontja a nadrágját majd az enyémet is sietősen és magára húz. Elkapja a fejem és megcsókol. Most meg mi a fene van? Túlságosan kanos? Belém nyomul és mozogni kezd gyorsan. A szájába nyögve élvezek el. Beletúrok a hajába és összekócolom. A hajára allergiás. Ha valaki hozzányúl ölni tudna érte. Még ha Katlin nyúl hozzá akkor is. Érdekes, hogy ha én túrom össze a haját nem zavarja. Felállunk és megfogja a lábaim majd mozgatni kezd magán. Aztán nekinyom a szekrénynek és a nyakam kezdi el csókolgatni.

-          A kedvenc részem – mondja halkan.

Megkapaszkodok a vállaiban és hagyom, hogy mozgasson. Amikor elmegy bennem a nyakamat szívva élvez el. Még érzem a belőle áradó lüktetést. Zayn mindent szexel rendez el? Kicsit fura megoldás. Kihúzódik belőlem majd visszahúzza a nadrágját és az enyémet is. A szemembe nézve nyúl a nadrágomért. Felhúzza a csípőmre és végigsimít a combomon. Utána felhúzza a sliccet és begombolja.

-          Nem kellett volna kiszívnom a nyakad. Még jobban pletykálnak rólad! – rázza meg a fejét.

-          Nem tud különösen érdekelni. Már hozzászoktam két éve – vonok vállat.

Megint megfogja a derekam és magához húz. A fejét a nyakamba temeti és apró kis puszikkal fedi be. A kezem a hátára simul és egyre jobban szorítom a pólóját. Félek, hogy elfogom veszteni. Kiskorom óta ismer. Mindent tudunk egymás dolgairól. Kivéve arról amikor megerőszakolt Mike, a legjobb haverja. Talán azóta is haverok.

-          Nyugodj meg jó? – emeli fel a fejét.

-          Zayn ezt fejezzük be! Nem akarom, hogy többet te meg én… Maradjunk a beszélő viszonynál – mondom.

-          Mondtam már neked nem? Barátok maradunk. Attól, hogy megduglak nem változik semmi. Szükséged van rám Mira! – mondja megint ugyanazt.

-          Elég! Tudod mire van szükségem? Arra, hogy eltűnj a közelemből! – kiabálom le a fejét.

-          Ezt akarod? Hogy magadra hagyjalak? Hogy én is meggyűlöljelek? – gúnyolódik.

-          Igen ezt akarom! Hagyj békén örökre! Nem kell a segítséged! Nem akarom, hogy megvédj! Nem akarom, hogy megcsókolj, hogy kihasználj! Semmit sem akarok tőled Zayn Malik!- lököm el magamtól.

-          Akkor mostantól megszűntél számomra létezni! – morogja majd kimegy.

Bevágja az ajtót úgy, hogy az ablakok is beleremegnek. Sírva fakadok és lecsúszok a szekrény mentén. Nem akarom, hogy kihasználjon. Senkit sem akarok! Jó talán Zaynt igen! Első lépésként lefürdök és most utoljára fogok sírni valaki miatt. Amíg víz folyik rám addig kibőgöm magam. Kizárom a zavaró tényezőket az életemből. Amikor kilépek felöltözve Lou ül a szobámban. Ridegen rá nézek.

-          Mi van? – kérdezem tőle bunkón.

-          Zayn barátunkat jól felidegesítetted! A fél szobáját összetörte – ül le a kanapéra.

Megvonom a vállam és bemegyek a szobámba. Ha csak neki egy szimpla dugás volt, miért verte szét a szobáját? Talán szeretne engem? Én nem veszem észre? De hiszen azt mondta, hogy nem vagyok hozzá való. Szereti Katlint. Felhúzom a cipőm és átballagok hozzá. Hangos nyögéseket hallok. Bekopogok kétszer és várok. Nem jön senki sem. Mire kopogásra emelném a kezem Zayn kivágja az ajtót.

-          Mi van már? Az ember nyugodtan nem dughat a barátnőjével? – kiabálja le a fejem.

-          Én csak… Mindegy… Bocs, hogy zavartam – mondom megszeppenve.

-          Mira? – néz rám.

Megfordulok és elmegyek. Elmegyek a liftig és eszeveszettül nyomkodni kezdem a gombot. Egy kéz ér hátulról az enyémhez. Remélem nem Zayn jött utánam. 

-          Nem fog előbb jönni, ha ennyiszer nyomogatod! – mondja Cam.

-          Tudom, csak… Csak elakarok menni egy kicsit – mondom.

-          Menjünk együtt! Beszélgessünk! – mondja.

-          Menjünk – bólintok rá.

Amikor megjött a lift beszálltunk és elindultunk. Elmentünk egy kis cukrászdába. Én csak egy forró csokit ittam míg Cam vagy hat sütit bezabált.

-          Kérdezhetek valamit? – nyögöm ki, hosszas töprengés után.

-          Amit csak szeretnél – mosolyog rám.

-          Zayn szerelmes belém? – nem kerülgetem a témát.

-          Volt valami köztetek? – kérdezi idegesen.

-          Nem semmi, csak… Csak látszik rajta, hogy valami baja van – dadogok.

-          Ő nem hozzád való Mira! Katlin is eleinte óvakodott tőle! De végül mégis imádják egymást. Ne menj Zayn közelébe kérlek! – mondja aggódva.

-          Én nem félek tőle! Kicsi korunk óta ismerjük egymást! Velem normális! Nem értem miért kell tőle ennyire óvni! – vonom meg a vállam.

-          Zayn azóta megváltozott Mira! Amíg kórházban voltál Ő egy drogos bandához csatlakozott. El sem tudod képzelni, hogy miket művelt. Katlinnek köszönheti az életét – mondja a szemembe nézve.

-          Mi? Mi vitte Zaynt a drogra? – lepődök meg.

-          Tudod gondjai voltak. Nem engedtem a közeledbe azok után. Tudom, hogy milyen Zayn. Durva a nőkkel és önző is. Saját magára gondol. Hogy neki legyen jó. Akit szeret azzal teljesen máshogy viselkedik. Haverok vagyunk és velem is olyan rideg. Azt remélem, hogy Katlin segít rajta egy kicsit – mondja.

-          Miért pszichológus a csaj vagy mi? – kérdezem flegmán.

-          Katlin is a drogos bandában volt. Kiakart szállni, de Zayn miatt nem tette. Azt hiszem kölcsönösen vigyáznak egymásra! Katlin hozzá való – mondja.

Most már értem. Nem lehetek belé szerelmes. Katlin a számára megfelelő lány. A szívem szakad meg miközben Cam beszél róluk. Egyre inkább idegesít, hogy az a lány maga a szentnek van beállítva.

-          Jó hanyagoljuk a témát! – morgom.

-          Ugye nem…? Nem vagy szerelmes belé? – kérdezi nagyra nyílt szemekkel.

-          Nem akartam, hogy az legyek, de igen szeretem őt – hajtom le a fejem.

-          Ez nem jó! Nagyon nem jó! – rázza meg a fejét.

-          Igyekszem kiverni őt a fejemből, de nem megy érted? Nem akarom, hogy kihasználjon. Elküldtem a közelemből, de hiányzik – mondom lehangoltan.

-          Megáll az eszem! Lefeküdtetek igaz? – kérdezi mérgesen. 

Bólintok , mire felpattan a helyéről és kifizeti a sütit meg a csokit. Elindul és a kolesz felé veszi az irányt. Felpattanok én is és után futok. Nem várom meg a liftet. A lépcsőn kezdek el futni a nyolcadikra. Jahm igen, tíz emeletes a kolesz. Mindenki elfér benne és még hely is marad. Mire felérek dulakodást hallok a folyosóról.

-          Felelj! Megdugtad a húgomat? – kiabál rá Cam Zaynre.

-          Igen megdugtam és rohadtul élveztem!– morogja.

-          Ne érj többet hozzá! Mira nem olyant érdemel, mint te! – mondja neki mérgesen.

-          Nem tehetek róla, hogy ilyen szexis vagyok! Úgy látszik nem tudott nekem ellenállni! – mondja gúnyolódva.

Belépek a folyosóra. Cam elkezdi püfölni Zaynt. Odafutok hozzájuk.

-          Cam elég! Hagyd abba! Cam hagyd békén Zaynt! – fogom le a kezét.

-          Nem hagyom, hogy így beszéljen rólad! Ha meglátlak a közelében többet is fogsz kapni! – mondja neki fenyegetően.

Kitépi a kezét az enyém közül és elindul. Zayn lecsúszik a fal mentén és a hasát kezdi el fogni. Egy pár percig nézek rá majd leguggolok mellé. A kezem a vállára simítom, de lerázza.

-          Menj innen! – morogja.

-          Az én hibám! Nem kellett volna beszélnünk rólad! Sajnálom! – suttogom.

-          Beszélni rólam? Mit mondott? – kapja el a csuklóm és magához ránt.

Hirtelen nem is érdekli a fájdalma. Ridegen néz rám. Egyre jobban szorítja a csuklómat. Csak nézek rá kitágult szemekkel. Ez az ember akit kiskorom óta ismerek drogozott volna? Az nem lehetséges! Azért ilyen agresszív?

-          Kérdeztem valamit! Válaszolj már! – csattan fel a hangja.

-          Tényleg drogoztál? – kérdezem.

-          Ahhoz neked semmi közöd! Menj és baszasd meg magad másokkal is! – morogja.

-          Zayn elég! Mi a fene bajod van velem? Egyszer rám veted magad máskor meg gyűlölsz! Döntsd már el melyik legyen! – morgok rá.

-          Gyűlölni? Hogy is tudnálak gyűlölni! – sóhajt fel.

Elengedi az egyik kezem és a hajamba túr. Lassan magához húzza a fejem és az ajkaink összeérnek. Gyengéden kezd el csókolni. Elengedi a másik kezemet is és a derekamnál fogva magához húz. Beletúrok a hajába és beleülök az ölébe, majd szenvedélyesen csókolózni kezdünk. Valaki hangosan felköhint mögöttünk.

-          Szóval vele csalsz? – kérdezi Katlin.

Zayn elhúzódik tőlem és Katlinre néz. Félretol az öléből és nagy nehezen feláll. Felállok én is és a falnak dőlök. Mi lesz ebből?

-          Nincs értelme hazudnom! Lefeküdtem vele! – mondja neki.

-          Most az egyszer elnézem neked! Hiszen ez egy ribanc! Ki ne vinné ágyba? Nem mellesleg mi történt veled? – kérdezi megijedve.

-          Cameron nekem esett amiért lefeküdtem vele – mondja.

Csak néztem rájuk. Legyen ahogy akarod Zayn! Ezt játsszuk hát legyen! Akkor megváltozom irányodba. Nem akarlak szeretni többet! Bár nem fog menni, de egy próbát megér.

-          Menj innen te fúria! Miattad történik minden rossz! Többet ártasz Zaynnek, mint kéne! – morogja nekem.

-          Többet? Talán igazad van! Bocs, hogy a barátja vagyok! – mondom halkan.

-          Lányok ne! – nyög fel fájdalmasan.

-          Sajnálom Zayn. Talán nekünk nem kellett volna megismernünk egymást! Akkor én megyek! – indulok el.

-          Mira ne! – szól utánam.

-          Hagyd Zayn! Menjünk inkább be! – fogja meg Kat.

Lemegyek a partra és sírni kezdek. Tényleg ártok Zaynnek. Talán miattam lett drogos is. Most is miattam szív állandóan. Cam is annyira félt. Lent álltam egy darabig. Egészen addig amíg naplemente nem lesz. Már narancssárga az ég. El kell mennem innen. El a suliból, Londonból, Zayn közeléből még, ha megszakad a szívem akkor is. Megfordulok és Zaynnel találom szembe magam.

-          Neked feküdnöd kéne! – mondom neki féltően.

-          Nem akarlak elveszíteni! Nem akarom, hogy levegőnek nézz! – mondja kérlelően.

-          Zayn Katlinnek igaza van! Én ártok neked! Most sem kéne így kinézned, ha nem mondom el a bátyámnak. Sajnálom, de mi nem lehetünk barátok többet! Jövő héttől nem ide fogok járni. Kiiratkozom és elmegyek Londonból – mondom.

-          Nem! Azt már nem! Ennyire vak vagy? Ennyire nem látszik, hogy teperek érted? Állandóan Katről beszélsz pedig látom, hogy fáj neked! Kurvára szar érzés volt amikor elküldtél! Ideges lettem és szétvertem a szobámat utána levezettem a feszültségemen Katlinen! Nem tudod mit művelsz velem! – morogja dühösen.

-          Mi művelek veled? Te mit művelsz velem? Megszakad a szívem amikor vele látlak! Amikor lefeküdtem veled az volt életem legszebb éjszakája, mert tudtam, hogy veled biztonságban vagyok. Hogy te sohasem bántasz! De mégis megteszed! Ha nem is szavakkal, de tettekkel igen! Most is róla beszélsz! Tégy meg egy szívességet és tagadd le, hogy ismersz! Hidd el jobb lesz! – morgok rá.

-          Nem érted igaz? Nem akarom, hogy elmenj! Nem akarom, hogy egy kicsivel is távolabb legyél tőlem! Akarlak téged az összes szarsággal együtt véve! Eleget vártam már rád! Nem fogom hagyni, hogy kisétálj a karjaim közül! Nem fogom megint elbaszni az életem! – morogja és közelebb jön hozzám.

-          Már döntöttem Zayn. Igazad volt! Nem vagy hozzám való és én sem hozzád! Ez az igazság! Már belefáradtam, hogy valaki olyat szeressek akit nem lenne szabad! Elegem van a hülye érzéseimből és belőled is! Elegem van, hogy úgy játszol velem mint egy babával. Én nem akarok második lenni, se sehányadik! Félek attól, hogy mi lenne! Működne köztünk egyáltalán? Honnan tudnám, hogy nem csalnál meg? Kitudja holnap megint Katlin karjaiban talállak! Nem Zayn! Nem kérek belőled! Többet már nem bírnék elviselni érted? Már megszakadt a szívem! Akkora űr tátong bennem, hogy nem vagyok képes elviselni! Sokkal rosszabb érzés, mint amikor Mike megerőszakolt! – sírom el magam.

A földre rogyok és átkulcsolom a lábaim a kezemmel. A könnyfátyolon keresztül nézem. Akar engem, de én már félek ettől az egésztől. Megint szerelmes lettem. Megint elkövettem ezt a hülye hibát.

-          Mi.. Mit mondtál az előbb? – kérdezi Zayn akadozva.

-          Mike megerőszakolt két éve! Erről nem mesélt igaz? – kérdezem bunkón.

-          Én erről miért nem tudok? Hm? Azt hittem, hogy barátok vagyunk! Kiskorunktól fogva ismerjük egymást! Miért nem mondtad el? Miért? – kiabál rám.

-          Mert nem hittél volna nekem. Megakartam ölni magam! Azt akartam, hogy ne emlékezzek semmire sem. Szerinted hol voltam fél évig? Szerinted miért nem mentem haza soha? Megmondom én neked! Azért mert kórházban feküdtem. Pszichiátrián voltam Mikenak köszönhetően – mondom kiabálva én is.

-          El kellett volna mondanod! Akkor is el kellett volna mondanod! Bassza meg! Miért nem szóltál, hogy ne bánjak veled úgy? – húz fel a hideg földrőll.

-          Mert bízom benned azért! Olyannyira nehéz lett volna elhinni, hogy nem félek tőled? Hogy biztonságban érzem magam melletted? – kérdezem sírva.

Szorosan magához húz és belehajtja a fejét a nyakamba. Átkulcsolom a kezem a nyakán és lábujjhegyre állok. Egészen naplementéig így állunk. Szorosan összefonódva. Én sírva és fojtogató érzéssel a mellkasomban. Ő pedig csak szorít magához.

-          Nem ússza meg szárazon Mike! –morogja a nyakamba.

-          Azt már nem Zayn! Felejtsd el! Én… Már túltettem magam rajta nagyjából! Ne csinálj balhét kérlek! – suttogom a fülébe.

-          Miért tűrjem el, hogy az akit szeretek egy görény miatt szenved? -  tol el magától.

-          Nem szenvedek miatta. Miattad inkább! – mondom a szemébe nézve.

-          Tudom, hogy egy nagy állat vagyok! Észre kellett volna vennem, hogy szeretsz! – simítja meg az arcom.

-          Most már mindegy Zayn! Döntöttem! – sóhajtok.

-          Nem engedlek el! Érted? Nem foglak olyan könnyen elengedni az életemből! Megint nem foglak elveszíteni! – szorít még jobban magához.

Kikerekedett szemekkel bámulok előre. Mi az, hogy megint? Mit akar ez jelenteni? A karjai bilincsként fonódnak körém. Annyi kérdés kavarog bennem. Zayn mi a fene történt veled? Miért vagy ilyen titokzatos?

-          Hm, indulnunk kéne. Megfogsz fázni! Ilyenkor nem annyira kellemes a levegő – mormolja a nyakamba.

-          Igen mennünk kéne – suttogom.

Egyikünk sem mozdul meg. Csak állunk egyhelyben és szorosan ölelkezünk. Egyikünk sem akarja elengedni a másikat. Végül mégis elengedjük egymást és elindulunk vissza a koleszba. Remélem nem zárták be az ajtót. Elindulok Zayn mellett mire megfogja a kezem és összekulcsolja az ujjainkat. Közel húz magához és csendben sétálunk a kolesz felé. Útközben az eső is elered. Jellemző Londonra. Futni kezdünk és épp kapuzárás előtt érünk be.

-          Épp időben fiatalok! Már beakartam zárni az ajtót! – morogja a portás.

Elindulunk a lift felé. Mindenhol tök hangosan szól a zene, üvölt a tévé és hangosan röhögnek. Úgy látszik itt mindenki részeg vagy csak jó kedve van. Mosolyogva szállunk be a liftbe. Nem csodálkozom a többieken. Megunták már a sulit látszik rajtuk. Zayn elkapja a derekam és a lift falának nyom. Vadul elkezdünk csókolózni. A keze a lift falán keres valamit. Elszakad a számtól majd a nyakam kezdi el kényeztetni.  

-          Zayn mi… Mit akarsz csinálni? – nyögöm ki nagy nehezen.

-          Megállunk! – mondja.

-          Zayn ne csináld! – nyögök fel hangosan.

-          Nem bírok várni rád! Kellesz nekem most! Akarlak itt ebben a liftben! – morogja. 

Hirtelen megállunk és fent egy piros kis gomb világítani kezd. Zayn keze matatni kezd a nadrágomnál. Kikapcsolja a gombjaimat, lehúzza a sliccem és letolja a nadrágomat a bokámig. Felkúszik hozzám és a kezeit végigsimítja a combomon. A pólóm alá nyúl és felhúzza. A keze a bugyimba siklik és ingerelni kezd. Majd két ujját belém csúsztatja. Lehunyom a szemem és élvezem a pillanatot.

-          Ne hunyd le a szemed! Látni akarlak! – suttogja a fülembe.

Kinyitom a szemem és az ő barna szemeibe nézek. Tele vannak vággyal és szeretettel. Ahogy mozgatja az ujjait egyre jobban jutok a csúcs felé. Egyik kezemmel a lift falát kaparászom míg a másikkal Zayn hajába túrok. Elvigyorodik és gyorsabban kezdi el mozgatni az ujjait. Hangosan, nyögve élvezek az ujjaira. Tudom, hogy Zayn kicsit perverz, de imádom amikor ilyen. Kihúzza az ujjait és lenyalja. Normális pillanatban undorítónak találnám, de most még inkább felizgatott. Amikor nem figyelt fordítottam a helyzetünkön. Ideje viszonoznom a kis előjátékot. Adtam neki egy hosszú csókot és a nadrágját kezdtem el gombolgatni. Lehúzom a térdéig majd a boxerén végigsimítok. Beleremeg az érintésembe. Lehúzom a boxerét és látom, hogy nagyon készen van már. A kezembe veszem a férfiasságát és elkezdem kézzel kielégíteni. Majd bevetem a számat is. Először bátortalanul kezdem el szopni majd, ahogy meghallom Zayn nyögéseit felbátorodok. Erősen és gyorsan kezdtem el mozgatni a számat. Néhol egy picit a fogam is bevetem.

-          Ahw, Mira ne a fogaiddal! Túlságosan felizgatsz! Elmegyek a szádban és azt nem szeretném. Benned akarok elmenni! – morogja.

Mosolyra húzom a számat és elkezdem kínozni. Egyre többször nyög fel. Elélvezett a számban. Lenyeltem mindet és felkúsztam Zaynhez. Lehunyt szemekkel állt előttem. Egy apró csókot nyomtam a szájára mire kinyitotta a szemeit.

-          Istennő vagy! Így még senkin sem szopott le! – húz magához.

-          Ezt most vegyem célzásnak? – kérdezem kíváncsian.

-          Ne értsd félre! Tudod, hogy sok nővel volt dolgom, de egyikük sem tudott kielégíteni annyira ment te! – mondja és megcsókol.

A combom alá nyúl és megfordít. Lassan belém nyomja magát és mozogni kezd. Fogalmam sincs mióta vagyunk itt, de nem bánom. Nem hallgat minket senki sem. Gyengéden a vállamba harap és szívni kezdi a bőrt. Egyre gyorsabban és gyorsabban kezd el tolni rajtam. A nevét sikítva élvezek el. Még javában pihegek amíg ő lassan még mindig mozog bennem. Aztán megáll és újra kezdi. Érzem, hogy közel van.

-          Jó érzés benned lenni! – suttogja a fülembe.

-          Nekem is jó érzés – pirulok el.

-          Gyönyörű vagy amikor elpirulsz! – mosolyog rám.

-          Zayn ne mondj nekem ilyeneket! Ezerszer szebb lány járkál nálam az utcán – mondom szemlesütve.

-          Nézz rám! – simítja meg az arcom.

Rá emelem a tekintetem és csak nézek a szemeibe. Azok a gyönyörű barna szemek. Csak az enyémek? Olyan hihetetlenül hangzik.

-          Nekem mindig is te leszel a gyönyörűségem! Ne hidd az ellenkezőjét! Igen is szép vagy! Nem hiába szerettem beléd! – mondja.

-          Mióta? – döbbenek le.

-          Pontosan nem tudom, de elég régóta! – mondja.

-          Én… Tudod azt hittem, hogy utálsz! Ez is látszott rajtad! Én akkor még belevoltam zúgva Louisba – motyogom zavartan.

-          Hát persze! A másik rosszfiú! Ha hozzád mer érni… - kezd el fenyegetőzni.

-          Tudom, leszeded a fejét! Egyébként is, nem kéne féltékenykedned! Nem áll jól Zayn! – nevetek fel. 

-          Nem a féltékenységről van szó Mira! Louis sokkal durvább dolgokat művelt már, mint én valaha is. Ne menj a közelébe. Lehet, hogy adja a jó kisfiút, de ha bepöccen teljesen kifordul önmagából! Elenor próbálja kordában tartani. Gondolom a jó kisfiúságába szerettél bele –mondja megsértődve.

-          Hm, és vajon arra is van tipped, hogy engem mivel fogtál meg? – kérdezem kíváncsian.

-          Ezzel? – kezd el mozogni.

Felnyögök és a vállára csapok. Még mindig összefonódva beszélgetünk. Én nem bánom. Legalább ilyenkor egyek vagyunk.

-          Nem Zayn, nem ezzel! – mordulok rá.

-          Más ötletem nincs! – vigyorog rám.

-          Nekem viszont van! Imádom, hogy vad vagy, titokzatos, eszméletlenül szexis. Imádom a hajad, a szemed, a mocskos szádat! – csókolom meg.

-          Mindent azért nem imádhatsz bennem – nevet fel.

-          Igazad van! Azt utálom amikor flegmázni kezdesz, de még az is jól áll – mosolygok rá.

-          Kis pimasz! Elrontottalak! – csókol bele a nyakamba.

Felnevetek és megcsókolom. Lehet, hogy elrontott, de ez kellett ahhoz, hogy végre nevetni tudjak önfeledten. Most már megszűnt minden bajom. Zayn kihúzódik belőlem és öltözködni kezdünk. Vajon mióta vagyunk bent? Lassan felöltözünk. Vagyis inkább nagyon lassan. Amíg én öltözködöm Zayn egy szál alsógatyában néz engem. Mikor vetkőzött le teljesen? Amikor próbáltam felvenni a nadrágom mindig megfogta a kezem és megfordított majd egy hosszú csókot nyomott a számra. Nagy nehezen azért sikerült felvennem. Mindketten felöltöztünk elindítottuk a liftet. Amikor kiszállunk a nyolcadikon meglepődünk. A srácok a lift előtt állnak és vigyorognak ránk. Ránézek Zaynre aki a srácokat nézi szűkített szemekkel. Elkezdtek kombinálni.

-          Hírtelen leállt a lift. Nem gyanús ez nektek srácok? – kérdezi Harry a többiektől.

-          De igen. Főleg, hogy ti kettesben vagytok. Mit csináltatok? – kérdezi Niall kaján vigyorral az arcán.

-          Nem tartozik rád! – vigyorgok rá.

-          Ohó, értem én! Nem is kell többet mondanotok! Kis perverzek! – nevet fel.

-          Mi? Héj, Niall! Mi… Nem! – dadogok.

-          Szaftos részleteket akarok Zayn! – kacsint Harry, Zaynre.

-          Haver elég! Fáradt vagyok! Aludni szeretnék! – tereli a szót.

-          Kifárasztott a kis bestia mi? – néz rám.

-          Harry! Fogd be! – csapok a vállára.

-          Jó, oké befogtam! Aztán huncutkodjatok ám! – vigyorog majd elmegy.

Felnevetek és Zaynre nézek. Ő is mosolyog és csóválja a fejét. Egy valaki viszont nem ment még el. Louis az ablaknál áll és minket néz. Abbahagyom a nevetést és nézek rá. Zayn magához húz és megcsókol. Ez a kis műsor Lounak megy? Remélem nem rivalizálnak egymással! Zayn elhúzódik tőlem és egy kis puszi után elindulunk. Lou még utánunk szól. 

-          Nevetségesek vagytok! – morogja.

-          Ugyan miért Louis? Azért mert engem szeret és nem téged? – fordul meg Zayn. 

-          Ugyan már Zayn! Előbb utóbb úgyis lefekszik velem is! Hidd el, hogy nem lesz ez ilyen tartós kapcsolat. Főleg ha megtudják, hogy veled jár! Hát haver kösd fel a gatyád. Két nap múlva már elkezdik fűzögetni a barátnődet! – mondja gúnyosan.

-          Majd én eldöntöm, hogy tartós lesz-e vagy sem! Ne szólj bele az életembe Louis! Ha hozzá mersz érni tudtomon kívül… - Lou közbevág.

-          Miért mi lesz? Megütsz? – kezdi el provokálni.

-          Zayn menjünk! Kiprovokálja belőled a verekedést! Menjünk inkább! – indulok el.

-          Persze a kis ribancnak szüksége van egy menetre. Menjetek csak. Én utatokba nem állok! Mond csak Zayn hányszor döngetted már meg? – kérdezi vigyorogva.

Zayn kikapja a kezét az enyémből és behúz egyet Louisnak. Persze erre Lou sem hagyja magát. Visszaüt és elkezdenek verekedni. Elindulok a srácok után. Vagyis inkább futok. Még a folyosó végén szórakoznak. Megállok előttük és ellihegem nekik a mondandóm.

-          Lou… és Zayn… Lou provokálni kezdte Zaynt és menjetek a lifthez! – dadogok össze-vissza.

A srácok elindulnak. Hírtelen asztmarohamot kapok. Próbálom lenyugtatni magam, de minél inkább pánikba esek. Kapkodni kezdem befelé a levegőt. Megpróbálok elindulni. Amikor észreveszem a srácokat már nem bírom tovább. Beszélni nem tudok, levegőt nem kapok. A lábaim felmondják a szolgálatot. Hírtelen két kéz paskolja az arcom. Nikky hírtelen elordítja magát! 

-          Srácok! Cameron! – kiabál.

-          Miért kia.. Mi történt? Mi baja van? – kérdezősködik Niall.

-          Azt hiszem rohamot kapott! Keresd meg az inhalátorát! Siess kérlek, mert megfullad! Egy pipa szerű kis műanyag izét keress! – kiabál rá.

Lábak dobogását hallom és valaki szájon át kezd el lélegeztetni. Nagy nehezen levegő jut a tüdőmbe. Aztán hírtelen jobb lesz minden. Már nem kapkodom a levegőt.

-          Jobban vagy? – kérdezi Zayn.

-          Jobban – nézek rá.

-          Asztmás vagy? Miért nem mondtad? Mi van, ha a liftben kap el? – mordul fel.

-          Zayn, nehogy már veszekedni kezdjetek. Vigyük a szobájába és fektessük le – mondja Nikky parancsolóan.

-          Nem viszem Louishoz! Majd alszik nálam! – mondja határozottan.

-          Akkor vidd hozzád! De ha megmered bántani velem gyűlik meg a bajod Zayn Malik! – morogja neki.

-          Nyugodj meg! Nem tudnám őt bántani! – mondja.

Nikky megpuszilja fejem és belesuttog a fülembe. Ilyenkor imádom Nikkyt. Amikor védelmez, mint egy anyatigris. Ezért is ő a legjobb barátnőm. 

-          Ha megbánt ez a fafej csak szólj bambinóm! – mondja.

Elvigyorodik majd Zayn egyik kezével a lábam alá nyúl, míg a másikkal a hátamat fogja. Elindulunk és még látom ahogy a srácok poénkodnak. Ezek az én őrült barátaim. Egy hosszú puszit kapok a fejemre. Bambán nézek Zaynre.

-          Megijesztettél kicsim! Azt hiszem mesélnünk kell egymásnak! – mondja.

-          Sajnálom. Nem gondoltam, hogy rosszul leszek – sóhajtok.

-          Semmi baj! Én vigyázok rád! Megígértem! – mondja.

Kinyitja az ajtót és az ágyába tesz. Visszamegy becsukja az ajtót kulccsal. Az oldalamra fekszem és nézem ahogy vetkőzik. Lassan lehúzza a kabátját majd lerúgja a cipőit valahová. Bemegy a fürdőbe és megnyitja a csapot. Már csak annyit látok, hogy dobálja ki a cuccait egyesével a földre. Zayn őrült vagy! Felkelek és elsétálok a nyitott ajtóig. Ott áll a kabin előtt egy boxerban. Bemegyek és becsukom az ajtót. Az egyik ujjam végigvezetem a gerincén a fenekéig. Majd mindkét kezemet a derekára simítom és megyek felfelé. A mellkasán megáll a kezem és egy csókot nyomok a hátára. Hírtelen megfordul és ruhástól a víz alá húz. Megfogja a pólóm egy mozdulattal lehúzza rólam és víztől tocsogóan a földre dobja. Ugyanezt teszi a többi ruhámmal is. A meleg víz alá állít és a tusfürdőjével el kezd mosni. A fenekemen és a mellemen kicsit elidőzik. Amíg mosdat a nyakam csókolgatja. Hol előről, hol hátulról csókol meg és én minden egyes kis csókba beleremegek. Utoljára a nőiességem hagyja. Lassan elkezdi mosni és dörzsölni amire felizgulok. Aztán elhúzza a kezét és magát kezdi el mosni. Kikapom a kezéből a tusfürdőt majd lemosom én is úgy ahogy ő engem lemosott. Lent kicsit elidőzök ami tetszik is neki. De hát kölcsön kenyér visszajár. Miután alaposan megmostuk egymást kapok egy törölközőt. Ő csak lazán a derekára köti és kimegy. Miután alaposan megtörlöm magam kimegyek hozzá.

-          Kapok valami ruhát esetleg? Nem mondtad, hogy estére is maradok – állok meg előtte egy szál törölközőben.

-          Nekem jó vagy ebben is – vigyorodik el.

-          Tudom. Szerintem neked mindegy miben alszom, de nekem nem. Szóval egész éjjel kísértésbe akarsz esni vagy adsz valami ruhát? – megyek hozzá közelebb.

-          Ha lehet választani az elsőt választom! - húz magához.

-          Zayn! – nézek rá csúnyán.

-          Jóh legyen! De aztán nekem ne dörgölőzz hozzám, mert letépem rólad a ruháim! – csókol a fülem mögé.

-          Ha csak ez a legnagyobb bajod ígérem hozzád sem fogok érni! – vigyorgok rá.

Felnevet és kivesz egy fekete pólót meg egy fekete boxert a szekrényéből. A kezembe nyomja mire sarkon fordulok és bemegyek a fürdőbe. Felöltözöm és megszárítom a hajam. Kifelé menet Zayn öltözködni kezd. Megint pont előttem! Megőrjítesz Zayn! Elkrákogom magam mire megfordul. Ahogy meglátom az izmos testét olvadásnak indulnak a szemeim. Elmosolyodik és felveszi a trikóját. Nem igaz, hogy még egy trikóban és egy boxerban is ilyen szexis és izgató tud lenni. Bemászok az ágyba és belülre furakodom.

-          Jól áll a pólóm és a boxerem is! – vigyorodik el.

-          Háth igen! Rajtad minden jól áll! – harapom be a szám szélét.

-          Rajtad is és ezt galád módon ki is használod! – mászik hozzám közelebb.

-          Most komolyan Zayn! Elmehetnél fehérnemű modellnek! – mondom komolyan.

-          Csak a te modellednek megyek el! – mondja halkan.

Egyre közelebb ér hozzám. Megragadja a derekam és elkezdi csikizni. Hangosan nevetni kezdek és nem hagyja abba hiába kérem. Folynak a könnyeim a nevetéstől és akkor leáll. Fölém magasodik és mélyen a szemembe néz. Lehúzom magamhoz a fejét és megcsókolom. Kicsit mohóbban csókol vissza az átlagnál. Elszakad az ajkaimtól és a mellkasomra fekszik. A karjaival átölel és hallgatja a szívverésem. Beletúrok a félig vizes hajába és simogatni kezdem a fejét.          

-          Tudod mindig erre vágytam! – sóhajt fel.

-          Mire? Elmondod? – kérdezem.

-          Rád! Annyiszor elképzeltem már, hogy mellettem fekszel, hogy akármikor hozzád érhetek, hogy megcsókolhatlak amikor nekem kedvem tarja és most, hogy itt vagy el sem hiszem az egészet. Olyan mintha az egész egy rohadt álom lenne. Mire felébredek nem leszel itt! – mondja.

Olyan törékenynek tűnik így. Mintha visszaköltözött volna belé a kisfiú. Hiába maradnék itt akkor is el kell mennem. Legalább szorosabb lesz a kapcsolatunk, ha lehet ezt annak nevezni. Bár azt tudom már száz százalékosra, hogy nekem Zayn kell. Sóhajtok egyet és kimondom amit gondolok.

-          Én sem hiszem el! Két évig szóba sem álltunk egymással. Aztán most meg együtt vagyunk. Bár kiskoromtól fogva ismerlek és ha nem is mindig, de az utóbbi időben szerettelek meg. Tudom, hogy nyálasnak hangzik. Csak olyan kusza most minden. Fogalmam sincs mit érzek Louis iránt! Azt tudom, hogy most jelen pillanatban útálom, de eddig kedveltem és be is jött a hülye feje! De te más vagy! Az érzéseim irántad sokkal intenzívebbek, mint eddig voltak – mondom.

-          Te aztán tudod, hogy kell a másik szívébe döfni a kést! – szólal meg bunkón.

-          Zayn! – mordulok fel.

-          Miért nem így van? Én elmondtam neked, hogy szerelmes vagyok beléd! Erre te mit mondasz nekem? Irántad is érzek valamit, de Louis hülye feje iránt is. Döntsd már el, hogy mit akarsz Mira! Én már eldöntöttem és nem fogom hagyni senkinek sem, hogy elvegyem tőlem! – morogja.

-          Sajnálom oké! Fogalmad sincs milyen érzések kavarognak bennem! Legszívesebben letámadnálak minden másodpercben aztán meg felpofoználak a bunkóságaid miatt! Még, hogy én játszom veled? Zayn ezt te sem gondolod komolyan! – nézek rá.

-          Akkor tisztázd most előttem, hogy milyen érzések kavarognak benned! Nyitni akarok feléd és ez úgy megy ha te is felém! – ül le mellém.

Odakúszok hozzá és megcsókolom. Mindent beleadok abba a csókba. Visszacsókol és hátradől. Mozdulok vele együtt. Lassan elszakadok tőle és kitálalok neki minden érzésemről amiről csak tudok.

-          Szeretlek és ezen nem tud változtatni semmi! Félek szerelembe esni, mert úgy érzem, hogy megint csak csalódást fogok kapni! Azt hiszem, hogy félek elveszíteni téged! Boldog akarok lenni veled! – mondom a szemébe nézve.

-          Miért, most nem vagy az? – kérdez kíváncsian.

-          Az vagyok hidd el! – mosolygok rá.

Hírtelen a hátamra fordít és a kezem a fejem fölé rakja. Összefonja az ujjainkat és olyan komoly arcot vág.  A feje közeledni kezd az enyém felé. Már csak milliméterek választják el a szánkat egymástól, de nem csókol meg. Csak néz engem. Ahogy kifújja az orrán a levegőt megcsiklandozza az orrom. Felnevetek és összeér a szánk. Egy pillanatig csak vagyunk majd elkezdem csókolni. Hevesen visszacsókol és az összefont ujjainkat megszorítja. Ugyanakkor én is megszorítom az ujjait. Percekig csak csókoljuk egymást. Végül én válnék el tőle levegőért kapkodva, de nem enged. Aztán észreveszi a szabálytalan légzésem és elszakad tőlem. Ő is kapkodja a levegőt, de nem annyira mint én. A fejét a nyakamba hajtja és lejjebb csúszik rajtam. Elengedi az ujjainkat és a keze a derekam alá vándorol. Az egyik kezem a hajába túr míg a másik a hátán pihen. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy egyenletesen szuszog. Elaludt rajtam. Tényleg boldog vagyok? Most, hogy vele vagyok boldog vagyok? A francba, hát persze, hogy igen! Szeretem őt most már tuti biztos. Csak meg kell tudnom miért drogozott két évig. Na és mit fogsz szólni ehhez Cam? Az a holnap rejtélye. Lassan én is álomba zuhanok és a feketeség boldogan visz magával. Az álmokkal teli, álmokba.