9. fejezet

Sziasztok!

Először is BOCSÁNAT, hogy nem jelentkeztem sokáig. Tudjátok a suli és a félév elvette az időm és még ihletem sem volt. Reménykedjünk benne, hogy a következő napokban elkap az ihlet és akkor aztán jöhetnek a fejik. Remélem tetszeni fog ez a rész és kapok 1-2 komit is :)) Jó olvasást! Azt hiszem sokat fogtok gondolkodni, de nem árulok el semmit :P Kicsit rövid lett de ennyire futotta tőlem most.

 

Amikor beértem a házba Edward és Tanya ott feküdtek az ágyba ingem intim helyzetben. Tanya alul volt fehérneműben míg Edward rajta farmerban. Akkor sem reppentek szét amikor Tanya rám nézett. Viszont Edward csak falta tovább. Úgy döntöttem inkább nem zavarok és elmentem. Már félúton jártam amikor valaki elkapott.

-          Bella sajnálom. Az nem… az nem én voltam – dadogta.

-          Pedig nagyon is úgy látszott. Tegnap még azt mondtad visszaakarsz kapni minket. Most meg… hazudsz nekem – hajtottam le a fejem.

-          Bella hidd el én soha nem hazudtam neked. Mindig őszinte voltam hozzád. Igen visszaakarlak kapni titeket. Szükségem van rád. Kérlek nem is inkább könyörgök, hogy bocsáss meg nekem – térdelt le.

-          Ezen nincs mit megbocsátani. Házas ember vagy. Természetes, hogy szükséged van szexuális életre – fordultam el tőle.

A két karját a derekam köré csavarta és szorított magához. Nem lepődök meg ezen. A legtöbb férfi ilyen. Szükségük van ránk, de az első adandó alkalommal már mással vannak. Akkor minek kellek én neki? Játékszernek? Fellobbant bennem a düh amit elrejtettem magamban sokáig.

- Minek kellek én neked? – fordultam meg.

           - Mert szeretlek és szükségem van rátok. Hidd már el. Normális esetben nem feküdnék le vele – bizonygatta a szavát.

           - Azt hiszed hülye vagyok? Azt hiszed beveszem ezt? Tudom, hogy csak egy játék. Játékra kellek én neked? – ordítottam a képébe.

Meg sem vártam a válaszát inkább hazamentem. Bezárkóztam a fürdőbe. Kat kopogott az ajtón.

-          Minden rendben Bella? – kérdezte.

-          Semmi sincs rendben – motyogtam.

-          Gyere ki beszéljük meg! – nyitogatta az ajtót.

Kiléptem és leültem az ágyra. Töviről hegyire elmondtam mit láttam ott. Kat csak magyarázott és magyarázott. Nem hiszek neki akkor sem. Idejön, hogy mennyire szeret és akkor most meg… Ha sírni tudnék már folynának könnyeim. Helyette csak kaparja a torkom. Benéztem Reneesmehez is aki éppen az apjával beszélt. Állj! Mit keres ő itt? Megköszörültem a torkom mire felém kapták a fejüket.

-          Edward beszélni akarok veled kint! – néztem rá.

-          Kicsim, apu mindjárt jön – állt fel.

Kiléptünk a szobából. A kertig egyikünk sem szólt a másikhoz. Addig mentem amíg csak vitt a lábam. Aztán lefékeztem egy fánál.

-          Miért kell neked mindent megnehezítened? Miért kell tönkretenned azt ami lehetett volna köztünk? – mondtam.

-          Bella én… sajnálom amit láttál. Tanya nem olyan mint mi. neki a… - kezdett magyarázni.

-          Nem akarom hallani, hogy milyen jó az ágyban. Mondtam már. Házas vagy és szükséged van szexuális életre – fordultam meg.

Olyan közel volt hozzám, hogy a csípőnk összeért. Felnyögtem miközben magához húzott. Düh lobbant fel a szemeiben.

-          Azt hiszed nekem könnyű? Azt hiszed könnyű játszani a szerető férjet miközben vele vagyok? Nem tudok úgy csinálni mint aki boldog. Nem vagy velem és ez hiányzik . Hiányoztok az életemből – hajolt közelebb.

-          Edward én… - hallgattam el.

Lassan ráhajolt az ajkaival az enyémekre és szenvedélyesen csókolt. Visszacsókoltam csak sokkal vadabban. Tudattam vele, hogy mennyire vágyódom rá. Magához szorított és felemelt. A lábaim a csípőjére szorítottam majd a két kezemmel a hajába túrtam. Ő sem volt tétlen. Egyik kezével a fenekem míg a másikkal a hátam simogatta. Hírtelen ugrottam le róla. Egy sikoly zengte be az erdőt. Talán még a korcsok is hallották. Azonnal a házunk irányába futottam. Reneesme ott állt Kat holtteste felett.

-          Reneesme gyere ide! – szólt neki Edward.

-          Nem tehetem apa – nézett rá.

Meg sem bírtam szólalni. Megmozdulni meg amúgy sem tudtam. A testem lefagyott szó szerint. Csak a szemem tudott mozogni. Aztán szempillantás alatt előtűnt a semmiből egy köpenyes alak. Az arcát nem láttam. Megragadta a lányom és szorosan tartotta.

-          Szeretlek mami – mondta nekem Reneesme.

Aztán csak úgy eltűntek. Amikor tudtam mozogni összeestem a földön és csak néztem magam elé. Belül zokogtam. Edward Kat testét vitte ki a kertbe. Mi van ha? De hiszem ő nem… Nem képes erre. Meg kell néznem a testet.

-          Várj! – kiáltottam rá.     

-          Bella, Kat már halott. Nem tehetsz ellene semmit sem. Csak szólni kell a szüleinek – mondta.

-          Nem értesz semmit! Tedd le kérlek – mordultam rá.

Letette a földre. Azonnal elkezdtem vizsgálni a testét. Tele volt szúrásnyomokkal és az a fognyom a nyakán. Nem ő nem lehet.