2012. április 29., vasárnap

18. fejezet részlet


Sorry, mindenkinek, de nem tudom mikor lesz kész a fejezet. :SS Egyszerűen ülök 2 oldal előtt és nem jön semmi ihlet. Fogalmam sincs mikor lesz kész a fejezet. Esetleg ha valakinek van kedve és szeretne segíteni nekem a fejezet megírásában az írjon nyugodtan. Átküldöm neki azt a 2 oldalt. Remélem lesznek jelentkezők. :) Köszönöm az előzőeknél a komit és a pipákat is :)) Itt van egy kis részlet belőle. Kellemes hosszú hétvégét nektek :D   

...Amikor az ajka hozzáért az enyémhez, megszűnt számomra a külvilág. Csak mi voltunk ketten. Ám a tapsoló vámpír nép hozott vissza a valóságba. Az utána következő bulin Emett és még sokan felkértek ráncolni. Fura, de Edward és én még egy picit sem tudtunk kettesben lenni a saját esküvőnkön. Pedig ez a mi napunk. Amikor egyedül hagytak engem akkor ő volt foglalt. Amikor ő volt egyedül hozzám jöttek beszélgetni. Úgy érzem magam mint egy iroda. Ahol ki be járkálnak hozzád az emberek. Nagyon unalmas. Csak Edward karjaiban akarok lenni. Végül kivertem egy kisebb balhét, hogy most már nekem is hagyjanak a férjemből. Kicsit húzták a szájukat, de jó volt a karjába bújni. Táncolni is mentünk, de az a tánc csak annyiból állt, hogy álltunk egymásnak dőlve. Úgy érzem magam, mintha teljesen elfáradtam volna. Mint aki kimerült. Pedig nem vagyok ember. Ha az lennék már bedobtam volna a szunyát. Végül mégis lecsuktam a szemeim és felsóhajtottam. Edward úgy vélte, hogy valami bajom van mert szorosan magához ölelt. Egy puszit nyomott a homlokomra. Az éjszaka közepén Alice benyögte, hogy most már mehetnénk mert lekéssük a gépet. Előtte szigorúan öltözzek át. Nagy nehezen lecibáltam a ruhám. Alice volt olyan kedves és segített levetkőzni. Viszont ez a szag! Nem Edwardé. Ez a szag Adamé! Hogyan került ide? Mikor jött be a házba? Ezt, hogy nem vettük észre? Hát persze. Túl sokan voltak vámpírok. Mindegyikük szaga majdnem ugyanolyan. Mégis az én orrom megérezte őt. Feszülté és idegessé váltam. Pedig ez nem jó. Le kéne nyugodnom. Elvileg az esküvőm van ahol boldognak kéne, sőt boldognak kell lennem. Felvettem egy kék térdig érő ruhát és lementünk. Rizst és koffetit dobáltak ránk. Aztán beültünk a kocsiba. Még mindig feszült voltam Adam miatt. Remélem Edward nem vette észre. Nincs kedvem már az első nap veszekedni...... 

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nekem tetszett, csak így tovább! De azért ne fenyegess Adammel! :)
    Sok szerencsét!
    xoxo
    D.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszett rem hozd minél elöbb a fejit puszii Encykeehh

    VálaszTörlés